Pálinkás József: fejleszteni kell a felfedező kutatások infrastruktúráját

Fejleszteni kell a felfedező kutatások infrastruktúráját, mert azok nélkül nem létezik innováció - hangsúlyozta Pálinkás József, aki a Magyar Tudományos Akadémia közelgő közgyűlése kapcsán nyilatkozott az MTI-nek. Az MTA elnöke súlyos tévedésnek nevezte azt a fajta szemléletet, amely csak az azonnal alkalmazható, azonnali eredményeket produkáló tudományt tartja értékesnek.

"Nincs ilyen tudomány; minden felhozott példa, akár a személyi számítógépek óriási fejlődését, akár a Nokiát nézzük, mérnöki fejlesztőmunka eredménye. A felfedező kutatásoknak és annak, amit a köznyelv innovációnak nevez, van egy világos, egymásra épülő rendje. Ha visszafejlesztik a felfedező kutatásokat, egyszer csak azt vesszük észre, hogy nincs mit gazdaságilag hasznosítható eredményekre váltani, mert nem lesznek kutatók, akik az újdonságokat létrehozzák, másrészt a tudományos utánpótlást képeznék. Ezért minden döntéshozónak, minden kormánynak gondolnia kell arra, hogy egy ország innovációs képessége, gazdaságának versenyképessége a felfedező kutatásokban gyökerezik" - fogalmazott

Pálinkás József

. Hozzátette: Magyarország, ha nem is "a legutolsó pillanatban van, de ahhoz közeledik, hogy az alapkutatásokban teret veszítsen" azért, mert nincs megfelelő infrastruktúra, másrészt mert tehetséges kutatóink infrastruktúra hiányában elmennek. "A természettudományokban infrastruktúra nélkül nem lehet eredményeket produkálni" - jegyezte meg Pálinkás József, aki a Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács társelnökeként azt javasolta, hogy az Új Széchenyi-tervben 15 milliárd forintos keretet hozzanak létre az infrastrukturális fejlesztésekre. Az MTA elnöke kitért az akadémiai kutatóhálózatra is, amelynek infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, szerkezete nem felel meg a modern követelményeknek. A műszerállomány könyv szerinti értéke 20 százalék körül van, ami "természetszerűleg nem azt jelenti, hogy a használhatóság is ezen szinten van". "Az elmúlt húsz évben jelentős hiányok keletkeztek, nem volt jelentős fejlesztés, jelentős műszerberuházás talán egyszer-kétszer volt, nem újult meg az a kutatási infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy néhány területen Magyarországon kiemelkedően sikeres és a világban valóban versenyképes kutatások folyjanak. Néhány helyen ez az infrastruktúra még megvan, ilyen a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet, a Szegedi Biológiai Központ" - mutatott rá az MTA elnöke. Tájékoztatása szerint az idén a teljes kutatóhálózatban mindössze 450 millió forintot fordíthatott az MTA a fejlesztésekre, ebből 300 milliót jelentősebb műszerek beszerzésére, 150 millió forint pedig az intézetek számítástechnikai infrastruktúrájára jutott.