Egyetem

Az élet nyomai egy meteoritban?

Az élet nyomai egy meteoritban?

2011. március 7., hétfő
Az élet nyomai egy meteoritban?

A NASA egyik asztrobiológusának állítása szerint megkövült idegen mikrobákat talált egy meteoritmintában. Richard Hoover, a Marshall Űrrepülési Központ tudósa a Journal of Cosmology-ban publikált tanulmányában "hatalmas összetett szálakról" számol be, amiket szenes kondrit meteoritminták "frissen eltört belső felszínében" talált. A különös szerkezeteknek a franciaországi Orgueil meteorit ad otthont, ami 1864-ben ért földet – olvasható az sg.hu-n.

Az "idegen" fosszíliák egy része hasonlónak tűnik a földi cianobaktériumokhoz, amik oxigéntermelésükkel egykor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a korai Föld alkalmassá váljon az élet számára, míg a leletek másik része nem igazán hasonlít egyetlen ismert organizmusra sem. "Az ebben az izgalmas, hogy sok esetben felismerhetők és egészen közeli kapcsolatba hozhatók a Földön található általános fajokkal" - nyilatkozott

Hoover

a Fox Newsnak. "Vannak azonban egészen furcsa szerkezetek, amik egyetlen általam azonosítható fajhoz sem hasonlítanak, sok szakértőnek megmutattam, akik ugyancsak tanácstalanok voltak." A felfedezésnek hatalmas hatása lehet a földi élet keletkezésére. Minden további nélkül feltehetnénk a kérdést: ha a földiekhez nagyon hasonló mikrobák valóban a meteorit belsejéből származnak, akkor kijelenthető, hogy az élet a világűrből ered? És ha igen, akkor a földi élet magjait a meteorok szórták el? Ha Hoover kutatása megerősítést nyer, az óriási lökést adna a pánspermia-elméletnek. Az elemzők mindenesetre szkeptikusan fogadták a bejelentést.

Ian O'Neil

, a Discovery Channel szerkesztője, valamint

Phil Plait

, a kozmológiai átveréseket kutató Bad Astromony bloggere is különösnek találja Hoover tanulmányát. O'Neil elsőként azt furcsállja, hogy a NASA kutatójának a felfedezése miért nem az űrügynökség oldalán jelenik meg, egy ilyen horderejű kutatásnak a NASA weboldalának a címlapján lenne a helye, vagy még inkább a Science-ben, nem az online Journal of Cosmologyn. Természetesen elképzelhető, hogy a NASA kutatója nem akar úgy járni, mint kollégája egy 1996-ban nagy visszhangot keltett felfedezés esetében, amikor az ALH 84001 meteoritmintában megkövült baktériumokra emlékeztető mikroszkopikus jegyeket találtak.

A felfedezéssel kapcsolatos viták mind a mai napig folynak, sőt nem sokkal azután, hogy a NASA vezető asztrobiológusa,

David McKay

1996-ban publikálta eredményeit a Science magazinban, melyben a kövületeket a Marsról származó idegen mikrobákként írta le,

Clinton

elnök televíziós beszédet intézett a nemzethez az esemény magyarázatára. Erre most aligha kerül sor,

Barack Obamának

nem kell beszédet tartania, pedig a felfedezés szinte ugyanolyan horderejű. A különbség csupán az, hogy mára már a tudományos társadalom és lassan a közvélemény is hozzáedződött az idegen élet felfedezéséről szóló állításokhoz és azok közismerten bonyolult bizonyíthatóságához. A legnagyobb kihívás annak bizonyítása, hogy az idegen organizmusoknak titulált szerkezetek nem földi baktériumok kövületei, amik a meteorit becsapódása után kerültek bele az űrkőzet rétegeibe. "A szálak többsége egyértelműen beágyazódott a meteorit kőzetmátrixába. Következményként levonható, hogy az Orgueil-szálakat nem értelmezhetjük a meteorit érkezése után betelepedett cianobaktériumokként" - olvasható Hoover tanulmányában, vagyis szerinte valószínűtlen a földi szennyeződés. Mindemellett Hoover, aki egyébként egy elismert tudós, nem először tesz ilyen bejelentést, ezért a reakció is jóval kimértebb lesz, mint például a McKay bejelentését kísérő. Annak tudatában, hogy a szennyeződés a fentiek ellenére is kézenfekvőbbnek tűnő állítás, mint a földönkívüli élet, a bejelentés megerősítéséhez vagy cáfolásához évekre és több tucat újabb tanulmányra lesz szükség, a Journal of Cosmology szerkesztői sem véletlenül kérték száz szakértő tudós segítségét a tanulmány ellenőrzéséhez és kiértékeléséhez. (Forrás:

sg.hu

)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.