Hamarosan elfogy a hely az interneten

Nagyjából a kilencvenes évek nagy kereskedelmi internetrobbanása óta világos a szakemberek számára, hogy az interneten előbb-utóbb el fog fogyni a hely. Először a 2000-es évek közepére jósolták ezt, aztán a 2010-esekre, és most, pontosan 2011. január 24-én eljött a vég, nincs tovább, ki lehet tenni a megtelt táblát. Illetve ez azért így nem egészen pontos – olvasható az index.hu-n.

Az „elfogy a hely” pánik alapja az ip-címek rendszere. Az ip-cím minden egyes internetre kötött számítógép, vagy bármilyen más eszköz, akár egy hálózati nyomtató, egyedi azonosítója, ennek alapján találják meg az adatcsomagok a célpontjukat. Az ip-címek rendszerét, az IPv4-et annak idején új találták ki, hogy 32 bitben határoztak meg egy cím méretét, ami azt jelenti, hogy egészen pontosan 4 294 967 296 féle cím létezhet. Ebből lejön pár tízmillió, speciális célokra lefoglalt cím, marad bő négymilliárd, ami a nyolcvanas évek elején, amikor az internetes protokollt (ennek a rövidítése az ip) kitalálták, nagyjából a végtelennel tűnt egyenértékűnek. Az ip-címeket egy nemzetközi szervezet, az IANA (Internet Assigned Numbers Authority) felügyeli. Az IANA alatt öt nagy régiós szervezet áll, ezek a RIR-ek (Regional Internet Registry), van egy ilyenje Ázsiának és a csendes-óceáni térségnek, egy Észak-Amerikának, egy Latin-Amerikának, egy Afrikának, és egy Európának. Ezektől a szervezetektől igényelnek címtartományokat az internetszolgáltatók. Az IANA hivatalos táblázata még a január 4-i állapotokat mutatja, mely szerint még hét kiosztatlan blokk volt, amelyek a becslések szerint október-november környékére elfogynak, és az internetszolgáltatóknál használatba kerül a teljes címtartomány. Megoldás persze van, úgy hívják, IPv6, 1994-ben fogadták el a szabványt, ami 32 bitesről 128 bitesre vált, vagyis a sokszorosára nő a megcímezhető tartomány: nagyjából 340 282 366 és utána még harminc nulla. Az IPv4-ről IPv6-ra átállás elvileg egyszerű, az elv ugyanaz, mint amikor a kilencvenes évek végén a hatjegyű mobilszámok hétjegyűkre változtak, és minden régi szám elé oda kellett tenni egy kilencest. A gyakorlat azért ennél kicsit bonyolultabb, hiszen a világ összes szerverét, routerét, modemét és egyéb hálózati eszközét fel kell készíteni arra, hogy a címeket ezentúl 32 helyett 128 jegyű számként kell kezelni. Ez az esetek túlnyomó részében szoftverfrissítést, átkonfigurálást jelent és nem az eszközök fizikai cseréjét. (Forrás:

index.hu

)