Szakegyetem - átmenet a főiskola és az egyetem között

A vidéki főiskolák vállalhatatlan regionális szerepére egy harmadik intézményi forma jelentheti a megoldást a DF rektora szerint.

A felsőoktatási törvénytervezet és a felsőoktatás megújítása körüli nyilvános vitairatra reagálva készítette el javaslatát

Bognár László

a Dunaújvárosi Főiskola (DF) rektora. Az új törvény koncepciója, a magas minőségű képzés biztosítása mellett prioritásként fogalmazza meg a kisebb vidéki főiskolák helyzetének javítását. A rektor szerint a javasolt képzési szerkezet azonban vállalhatatlan regionális szerepet szánna a főiskolák számára, amelyből a kiutat egy harmadik ún. szakegyetemi intézményi forma jelentené. A vidéki főiskolákra felvett hallgatók aránya az elmúlt 9 évben az összes hallgatói piac 22%-áról 14%-ára csökkent, mindeközben a fővárosi és vidéki egyetemekre történő felvétel ugyanebben az időszakban jelentős mértékben növekedett, áll a DF rektora, Bognár László által írott tanulmányban, amely a Felsőoktatási Törvény koncepciójának véleményezésére készült. A dokumentum szerint az új koncepció legnagyobb hiányossága, hogy nincs a főiskolai szektor jövőképében olyan stratégiai elem, amely kívánatossá teszi a Budapesttől távol eső intézményeket. Ez pedig jelentős veszélyt jelent az egymás ellen versenyezni kényszerülő és a megszűnés ellen küzdő kisebb intézmények számára. Az intézményvezető által javasolt koncepció szerint az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná a szakegyetem elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, ahol az iparvállalatok egyértelmű elvárása és igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. Ez bizonyos szakterületeken egyértelműen mesterképzési, sőt egy-egy szűk területen akár doktori képzési igényt is jelent. A koncepció Európában nem egyedülálló, teljes mértékben kompatibilis mind a bolognai rendszer elvárásaival, mind pedig a modern képzési struktúrával rendelkező európai országokéval. „Egy felsőoktatási intézménye akkor működik jól, ha az intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a K+F, mint az oktatás és ehhez mérten alakítja ki fejlesztési stratégiáját is. A hallgatók hazai innovációs láncba való integrálása és a megszerzett tudás ipari alkalmazhatósága érdekében ösztönözni kell a régió igényeivel összhangban levő főiskolai mesterképzést és doktorképzést is” – hangsúlyozta a rektor.