Mint beszámoltunk róla, két jelölt pályázik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektori posztjára. A jelenlegi rektor harmadik ciklusát kezdené, 2003 óta tölti be ezt a tisztséget. Szabó Gáborral, a Mérnöki Kar professzorával, a Magyar Rektori Konferencia elnökével arról is beszélgettünk, hogy a tavaszi eredménytelen választás óta min változtatott programjában.– Miként látja, van-e olyan dolog, amit feltétlenül erősíteni kell a Szegedi Tudományegyetemen a következő időszakban? – Úgy gondolom, hogy egy erős egyetem abból indul ki, hogy milyen helyi, regionális és globális környezeti kihívásokra kell válaszolnia. A magyar felsőoktatás legnagyobb kihívása most a nemzetközivé válás, ezen a mezsgyén elindulva feladatunk egy kutatásintenzív tudásközpont létrehozása. Elnyertük a kutató-elitegyetemi címet, ezáltal kutatóműhelyeink még inkább ismertek lehetnek a világban. A másik fontos terület, ahol előre kell lépni, az az európai egyetem. Egyrészt elfogynak a magyar diákok, másrészt pedig az európai felsőoktatásban való bennmaradásnak feltétele a kontinensen belüli mobilitás. Egyre több külföldi hallgató megnyerésével segítjük nemzetközivé válásunkat, ami pozitív magyar hallgatóinknak is. – Az előző rektorválasztási kampány tükrében változtatott-e valamit programján, mivel kívánja most meggyőzni a szenátusi tagokat? – Az elmúlt hónapokban két jelentős esemény történt, hiszen, mint említettem, elnyertük a kutató-elitegyetemi címet, illetve hárommilliárd forintos TÁMOP-támogatáshoz jutottunk, s néhány pályázati előkészület zajlott. Ezekkel kapcsolatban komoly egyeztetéseket kellett folytatni a karok vezetőivel. Ezért nem tartottam szükségesnek, hogy olyan prezentációt készítsek, mint a múltkor, hiszen a programom ugyanaz, legfeljebb a hangsúlyt helyeztem picit más irányba. – Pontosan milyen irányba, mi az, amit ön szerint nem hangsúlyozott tavasszal eléggé? – A harmadik generációs egyetem, mely az oktatás, kutatás és tudásmegosztás hármas pillérén áll, most a prezentációm elejére került. A harmadik generációs egyetem biztosítja az egyensúlyt elit- és tömegképzés, alkalmazott és alaptudomány között, s megteremti a tudásmegosztást. Számos harmadik generációs egyetemi momentum már létezik nálunk, de ezeket rendszerré formálva valóban a globális egyetemi felsőoktatási és kutatási térség részévé válhatunk. Programjaink hasonlósága mellett ezt tartottam az egyik markáns különbségnek akadémikus úr és közöttem. Másrészt tavaszhoz képest még hangsúlyosabban fejeztem ki az SZTE szellemi küldetését, beszéltem kötődéseinkről a nemzethez, az unióhoz és a globális világhoz. Sőt, még Ázsiát is megemlítettem, hiszen elsősorban abban látok fantáziát, hogy arra terjeszkedjen az oktatási-tudományos kapacitásunk. Erősebben húztam most alá továbbá, hogy hiszek a dél-alföldi klaszterprogramban ugyanúgy, mint a Biopoliszban. Minden olyan fejlesztés, ami volt vagy épp most zajlik, alkalmazkodik az általunk megálmodott Biopolisz-programhoz. Ennek egyik új eleme az ELI, a lézerközpont, melynek menedzselése egy teljes embert kíván, hiszen ennek projektköltségvetése az SZTE éves költségvetésével közel azonos! – Ha ön nyeri a választást, el tud-e képzelni az eddiginél szorosabb kooperációt, együttműködést kihívójával, Szabó Gábor akadémikussal? – A hétfői szenátusi és tanári testület előtti bemutatkozásunk után történt négyszemközti beszélgetésünk nyilvánosságra hozatalára nem vagyok felhatalmazva. De talán a mosolyom jelzi, hogy van közöttünk párbeszéd a rektorválasztás utáni időszakra vonatkozóan is... Varga Anna – Pintér M. Lajos
