Magyarországról segítenek a csángóknak magyarul tanulni

A csángók magyarnyelv-tanulását segítő komoly pénzadományt adtak át nemrégiben a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub Szeged

jótékonysági rendezvényén. A csángó magyarok szövetségének részéről megjelent Ferencz Andrással, kósteleki magyar tanárral beszélgettünk a csángó oktatás kérdéseiről.

Ferencz András

Kósteleken tanít, amely a történelmi Magyarországnak, tulajdonképpen a Kárpátoknak a legkeletibb települése. Ez a terület még néprajzilag a Gyimes vidékéhez csatolható, viseletben, táncban, temperamentumban megkülönböztetve azonban a moldvai csángóktól, akik a Kárpátok túloldalán, még keletebbre élnek - tudtuk meg a tanártól. „Mi gyimesi csángók vagyunk, bár közigazgatásilag Moldvához tartozunk, de minden másban Gyimeshez" - fűzte hozzá. „Kicsit arrogánsabban, nagyobb hanggal védjük az igazunkat" - monda mosolyogva Ferencz András. „A moldvai csángók identitástudatukat alapvetően a vallásuk határozza meg. A gyimesi csángóknak erősebb a nemzettudatuk, és más a nyelvállapot is hiszen a gyimesiek nem kerültek olyan erős román közegbe, mint a moldvaik, akik lényegében egy román tengerből mint egy sziget emelkednek ki."

Magyar név, magyar nyelv de román óvoda, iskola

Amikor megkérdeztük, hogy miért nem tanítják az anyanyelvüket a kisebbségben élő magyar ajkú csángóknak, Ferencz azt válaszolta, hogy Kóstelek egy hétszáz lélekszámú falu, amely az ötvenes évekig Csíkszépvízhez tartozott, akkor a kommunista rendszer követelményei miatt elcsatolták Hargita megyétől egy román községhez, és ekkor, 1958-ban meg is szüntették a magyar oktatást. „Az valóban tarthatatlan állapot, hogy a falu 100 százalékig magyar, magyarul beszélnek, írni, olvasni viszont nem tudnak. Mikor például egy nagyobb tánccsoporttal Budapesten jártunk, és ki kellett tölteni a jelenléti ívet, akkor döbbenten kérdezték a szervezők: ekkora gyerekek miért nem tudnak írni, olvasni? Mondtam, hogy tudnak ők, csak románul. De hiszen magyar nevük van, tökéletesen beszélnek magyarul - vetették fel vendéglátóink. Ez van, ha óvodás koruk óta román óvodába, iskolába járnak..."

Már 22 csángó faluban oktatnak magyar nyelvet

Több településen, így Kósteleken is a pap próbált délutáni foglalkozások keretében nyelvet tanítani - mesélt tovább a tanító. Ezt az ezredfordulón intézményi formába öntötte az 1990-ben létrejött moldvai csángók érdekvédelmi szervezete, a

Moldvai Csángómagyarok Szövettsége

, amelynek a legsikeresebb projektje ez az oktatási program. Ennek köszönhetően Moldvában 22 faluban van ma már magyar oktatás 1800-1900 gyerek s közel 50 tanár részvételével. Minden faluban úgy indult a program - az ezredfordulón -, hogy fakultatív, délutáni foglalkozás keretében találkoztak a diákok. „Kikerült a faluba egy-két tanár, nekik béreltek egy házat, amely osztályterem is volt egyben" - folytatta Ferencz András. „Amikor annyi gyerek összegyűlt, hogy komoly igény mutatkozott a magyar nyelv tanulására, akkor a román kisebbségi törvény lehetőségeit kihasználva - miszerint szülői kérés esetén a gyermek négy órában tanulhatja nyelvét állami hozzájárulással - bemehettünk az iskolába. Így sokkal hatékonyabb lett a tanítás." Kósteleken egyébként mindenki jár magyar oktatásra, 100 százalék a kihasználtság - tudtuk meg. A három legnagyobb falu, ahol a legtöbb gyerek jár különórára: Külsőrekecsin, Magyarfalu, Lábnyik - ez utóbbi településen sikerült szintén a Rotary támogatásával egy közösségi házat felhúzni. Most a Rotarynak köszönhetően úgy néz ki, hogy a kósteleki házat is rendbe lehet úgy rakni, hogy megfelelő körülmények szolgálják a tanítást, közösségi foglalkozásokat. A tanár elmesélte, hogy a folyamatosan csökkenő Magyarországi pályázati lehetőségek miatt veszélybe került az oktatási rendszer, de

Hegyeli Attilának

és feleségének köszönhetően létrejött a keresztszülő program, amely azt jelenti, hogy keresztgyerekké lehet fogadni az oktatásban résztvevő csángó diákokat. Így személyes kapcsolat is kialakul a támogatók - többségében anyaországi, majd tengeren túli és német magyarok - és a tanulók között. Ez a lehetőség még most is nyitva áll, minden olyan jóérzésű magyar ember számára, aki áldozni szeretne külföldre szakadt nemzettársai oktatására...