Szegedi kutatók a rák és az Alzheimer-kór ellen

Tudta-e a kedves Olvasó, mikor az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK) előtt elsétál, hogy ebben az épületben rájöttek, miként lehet hatóanyagokat bejuttatni a rákos sejtekbe? Gondolta-e, hogy éppen az Alzheimer-kórt megelőző élelmiszer-esszenciákon fáradoznak? Ezekről a kutatásokról beszélgettünk Letoha Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóorvosával.

A sejten belül minden molekula vízoldékony, de ha vízoldékony molekula ellen akarunk termelni egy gátlószert, azt először át kell juttatni a sejt zsírfalán. De a vízoldékony a zsíroldékonyon nem tud áthatolni - kezdi magyarázni

Letoha Tamás

(képünkön)

. A kutatók különböző próbálkozásokat tettek arra, hogy a vízoldékony gyógyszervegyületeket bejuttassák a sejtbe. Azt már korábban is tudták, hogy vannak bizonyos ágensek, úgynevezett vektorok, amik a sejtekbe képesek bejuttatni a hozzájuk kötött gyógyszervegyületeket, de azt nem, hogy pontosan hogyan. Ezt a rejtélyt fejtették meg Letoha Tamás és munkatársai:

Szilák László

és

Keller Anikó

alapozták meg a kutatást, Letoha Tamás egy vektormolekulával és egy vírussal igazolta az eredményeket.

A rákos sejtek és a vírusok ellen

„Van egy sejtmembrán fehérje, mely képes arra, hogy a membránból kiválva bejusson a sejt belsejébe a hozzákötődő molekulával együtt" - összegez az orvoskutató. Ezzel megtalálták azt a fehérjét, ami egy racionális sejtbeviteli eljárásnak az alapja. Azon túl, hogy például a rákos sejteket így hatékonyan lehet kezelni, arra is rájöttek, hogy a vírusok - így a HIV-vírus is - ugyanezzel a mechanizmussal jutnak be a sejtbe. Ha ezt a bizonyos fehérjét gátolják, akkor a vírusfertőzések is gátlódnak - tudtuk meg az orvoskutatótól. A walesi Cardiffban nyáron megrendezett konferencián - melyen többek között harvardi, oxfordi, cambridge-i kutatók is részt vettek - a Drug Discovery Today nemzetközi szaklap Letoha Tamás és Szilák László kutatási eredményeit különdíjával jutalmazta. „Ezen a konferencián a legrangosabb kutatók vesznek részt, ezért kicsit hihetetlen érzés volt, hogy pont mi kaptuk meg a különdíjat" - meséli Letoha Tamás. A következő lépés olyan sejtbeviteli anyag kikísérletezése lenne, ami kifejezetten az említett fehérjét célozza meg, ami megkönnyítené szabadalom értékesítését nagy gyógyszergyáraknak. A továbblépésre azonban egyelőre nincs pénz.

Segíts magadon...

A kutatók egy teljesen másik, ipari alkalmazáshoz kötődő projektből befolyó pénzből áldoznának majd az előbbi kutatás folytatására is.

A 21. század molekuláris biológiája rájött arra, hogy vannak bizonyos betegségek, amelyek közös eredetre vezethetők vissza: a szervezet különböző helyein kórosan felhalmozódott fehérje-lerakódásokra - mondja Letoha Tamás. Attól függően, hogy ezek hol rakódnak le, különböző betegségek jöhetnek létre: ha az agyban - Alzheimer- vagy Parkinson-kór; ha a hasnyálmirigyben, akkor II. típusú diabétesz, ha a szemben - időskori vakság stb. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nagyban hasonló. Letoha Tamás munkatársaival kiválasztotta, melyek azok a molekulák, amelyek a leghatékonyabban képesek lebontani ezt a kóros fehérjelerakódást. Ezek között vannak olyan anyagok, amelyek élelmiszerekben szabadon felhasználhatók, ezért most Alzheimer-kór elleni élelmiszer-ipari esszenciák kidolgozásán fáradoznak, erre hozták létre a PharmacoFood Dél-alföldi Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klasztert (azonos ágazatban dolgozó cégek hálózata), melynek nagyipari partnerei - a Fornetti, a Hungerit, a Pick, a Sole-Mizo az élelmiszer-esszenciák segítségével tudományosan és klinikailag megbízható egészségvédő élelmiszereket állítanának elő. A termékek fogyasztása segíti megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását, és hat az enyhe és középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedőkre. Ettől pozitív népegészségügyi hatást várnak. Mire azonban a klaszterből pénz lesz, az még sok idő... „Addig a sejtbeviteli eljárásoknál amit tudunk, megcsinálunk, utána pedig bízunk a Jóistenben" - mondja Letoha Tamás.