Génkezelt növények és növényi stresszreakciók

A genetikailag módosított növények, valamint a növények stresszválaszai voltak a központi témák a Magyar Növénybiológiai Társaság nemrégiben, immár kilencedik alkalommal megrendezett kongresszusán Szegeden.

A génkezelés esetében arról van szó, hogy a növénybe olyan géneket visznek be, amelyek annak ellenálló képességét megnövelik. Gyakorlatilag a hagyományos nemesítés is ezen alapul - magyarázza

Erdei László

(alsó képünkön)

, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének vezetője, a kongresszus egyik szervezője, házigazdája. Ismert a közvélemény szkepticizmusa a génmanipulált növényekkel szemben, ugyanakkor a világgazdasági trendek, különösen az USA, India és Kína vezetésével ebbe az irányba hatnak. Amitől tartani szoktak, hogy a génszabályozás bonyolultsága miatt a beavatkozást végzők nem tudják irányítani, hogy pontosan hová épülnek be a gének. „A szóját szokták felhozni példaként, hogy ma már csak transzgenikus szója van, amelyről azt tartják, hogy a szteroidtartalma magasabb, mint természetes őséé volt. Nehéz megmondani, hogy van-e ezeknek konkrétan káros hatása" - mondja a tanszékvezető, és tanácsul hozzáteszi: jól meg kell vizsgálni minden ilyen kibocsátott terméket, de pánikra semmi okunk.

Van egy új módja is a genetikailag módosított növényeknek. A transzgenikus növény azt jelenti, hogy egy idegen fajból veszünk egy jól működő gént, és azt beépítjük egy másik növénybe, másik fajba. Manapság viszont terjedőben van a ciszgenikus eljárás, ami a faj saját génjét viszi be, például egy szárazságtűrő búzafaj - melynek alacsony a terméshozama - génjeit viszik egy jó terméshozamú búzába - tudjuk meg a professzortól. A másik téma a növények stresszreakciója volt. Stresszornak nevezünk bármely szélsőséges tényezőt, ami lehet szervetlen, mint a felmelegedés, a szárazság, a szélsőséges, váltakozó időjárások, kémiai szennyezések, valamint szerves, mint a kártevők, baktériumos vagy vírusfertőzések, rovarrágás. A növény számára mindegyik típus egy bizonyos jelként funkcionál, ami elindít valamilyen válaszreakciót. A jel végül bekerül a sejtmagba, ahol gének aktiválódnak, és megfelelő fehérjéket, proteineket hívnak elő. „Mindez az akklimatizáció jelenségéhez vezet: például az úgynevezett hősokkproteinek a növény hőtűrését fokozzák. A folyamat végül azt eredményezi, hogy a növény jobban alkalmazkodik a környezetéhez" - magyarázza a tanszékvezető. A háromévente megrendezendő kongresszus

2011-ben kétszeresen is jubilál: a tizedik alkalom következik, és a tíz kongresszus pontosan harminc év munkáját öleli fel.