A közgazdaságtanon belül a viselkedésgazdaságtan egyre fontosabb szerepet tölt be. Korábban évszázadokig azzal érveltünk, hogy minden egyén racionális döntéseket hoz, érzelmei által nem befolyásolt és alapvetően mindig optimálisan dönt. Aztán egyre inkább felismertük a tényt, hogy ez nincs mindig így – kezdte a beszélgetést az M1 műsorában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.
– A döntéselméletben azt szoktuk kiemelni, hogy minden döntésünk érzelmi alapon születik, és ezeket próbáljuk tényekkel magyarázni. Befolyásolnak bennünket a meggyőződéseink, a hiedelmeink és gyakran az egyén felül kíván kerekedni a tudományos tényeken és a saját hiedelmei vezérlik, ezért fordul elő sokszor, hogy tényszerű kérdéseket is sokszor más megvilágításba helyezünk – tette hozzá a vezető kutató.
A járványkezelésben az egyéni felelősség rendkívül fontos, így az egyén viselkedésének tanulmányozása is rendkívül fontos. Ha minden egyes gazdasági szereplő közgazdasági szempontból racionális lenne, akkor maximálisan követné a járványügyi előírásokat – emelte ki a vezető kutató.
Dél-Koreában az egyéneket mihamarabb szerették volna ráterelni arra, hogy hozzanak racionális döntéseket. Ők felismerték azt a tényt, hogy a határok lezárásával ugyan komoly járványügyi eredmények érhetőek el, de összességében egyéni szinten kell fundamentális megoldásokat hozni.
Pásztor Szabolcs véleménye szerint legyünk racionálisak, kövessük azokat a szabályokat, amelyeket számunkra előírnak. Minden korábbi járvány megváltoztatta a közgazdasági gondolkodást és a közgazdaságtant is. Valószínűleg a koronavírus-járványnak is lesz ilyen hatása, de ezt egyelőre még nem tudjuk – mondta Pásztor Szabolcs.
A kilenc felsorolt védekezési hiba a koronavírussal kapcsolatban ide kattintva olvasható el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.