A depresszió csökkenti a munkaképességet + FOTÓK

A Magyar Pszichiátriai Társaság idén 19. alkalommal rendezi meg vándorgyűlését, amely országos programnak ezúttal Szeged, a Tisza-parti egyetem ad otthont. A háromnapos konferencia fő témái az öngyilkosság, a depresszió, valamint a skizofrénia, továbbá a pszichiátriai ellátás aktuális kérdésiről is szót ejtenek.

A magyar lakosság mentális állapotának javítása tett ígéreteket még 2013-ban

Orbán Viktor

miniszterelnök, miután a WHO főigazgatójával történt egyeztetések rávilágítottak a probléma súlyosságára. Az Egészségügyi Világszervezet, valamint a magyar szakértői csoport a mentális egészségügyi felülvizsgálatokat követően mintegy 42 pontban állapította meg javaslatait a terület fejlesztésére vonatkozóan, amelyek alapul szolgálnak majd a kormány cselekvési terveihez. A Mentális Egészségügyi Szakpolitikai Program a pszichiátriai ellátórendszer fejlesztését, korszerűsítését tűzte ki céljául, egészen 2020-ig bezárólag. Mint azt a pszichiátriai társaság ez évi vándorgyűlésének megnyitóján

Csányi Péter

, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság, egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a stratégia kidolgozásában figyelembe veszik a szakképzési és rezidens rendszer átdolgozását is, különös tekintettel a pszichiátriára mint hiányszakmára.

Éger István

, a Magyar Orvosi Kamara elnöke reagálva Csányi szavaira megjegyezte, a kamara és az államtitkárság sikeres párbeszédet folytat, még ha a sajtócikkek ennek ellenkezőjét is tükrözik. Felhívta a figyelmet azokra a rémhírként terjedő pletykákra, amelyek szerint a közeljövőben tömegeket bocsátanak el az egészségügyi szakmából, holott közel 8-10 ezres humán erőforrással küzdenek. Tény, hogy a fiatal doktorok a jobb fizetés reményében külföldre vándorolnak, ami nemcsak a szakmát, hanem a betegeket is hátrányosan érinti. Megjegyezte, a pszichés betegségek terén Magyarország - de ez globálisan is igaz - rossz irányba halad.

A gyakorlati tapasztalatok és a szakmai felmérések is mutatják, a betegek száma folyamatosan nő. Szinte minden negyedik európai uniós állampolgár valamilyen pszichés problémával küzd, ezek közül a leggyakoribb a depresszió, ami mára munkaképesség-csökkentő kockázattá vált rögtön a szív-érrendszeri betegségek után. 2013-ban a magyar lakosság 9,9 százaléka súlyos depresszióval küzdött, míg a közepesen súlyos depresszió 6,8 százalékukat érintette. A munkahelyeken is érdemes lenne tehát foglalkozni a betegség következtében történő visszaesésről, illetve arról is, hogy a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában a stresszes környezet óriási szerepet játszik. A kedélyzavar a fiatalabb korosztályokra is kihat, a serdülőkori internethasználat és az ebből fakadó depresszió a diákok egyötödét érinti, az öngyilkosságot pedig Magyarországon évente 25 ezer ember kísérli meg és 2200 befejezett öngyilkosság történik. Az egészségügyi betegségeket csakis valódi, szakmailag megalapozott programokkal lehet orvosolni, ehhez azonban szükség van a szakmák aktív közreműködéséhez - ezt már

Tímár József

, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke fűzte hozzá. Szerinte égető probléma, hogy a személyre szabott terápia nem érhető el mindenki számára, ami a betegellátást is veszélyezteti. Előre lépni csak akkor lehet, ha az érdekelt felek - amelyek a konferencia során találkozhatnak egymással - képesek a párbeszédre.

A Magyar Pszichiátriai Társaság 35 éves fennállása óta az emberi létezés egészét kutatja, a szegedi vándorgyűlés címe, vagyis a Szinapszistól a szintézisig is a holisztikus szemlélelet tükrözi - mondta

Molnár Károly

elnök.

Karsai Krisztina

, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese csütörtöki köszöntőjében hangsúlyozta, az ilyen konferenciák jó alkalmat biztosítanak arra, hogy az ország különböző pontjain élő szakemberek ne csak találkozzanak, hanem közelebbről is megismerkedjenek egymással, tapasztalatot cseréljenek.

Kozma József

, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke csatlakozva a rektorhelyettes szavaihoz Szeged város szellemi életét, a szinte szimbiózisban működő egyetem és a település mindennapjait és tudományos törekvéseit emelte ki. Többek között szót ejtett a tavaly átadott, korszerű Sürgősségi és Betegellátó Osztályról, illetve az ELI lézerkutató-központ körül zajló építkezésekről is.