Így készüljünk a gyermekvállalásra: néhány szó a szűrővizsgálatokról


Baba-mama-sorozat, 4. rész

Sorozatunkkal a gyermekvállalást tervező, vagy éppen már gyermeket váró szülőknek szeretnénk egy kis útmutatást nyújtani, a terhességgel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vesszük sorra. A terhesgondozás akkor veszi kezdetét, mikor a kismama először jelentkezik kezelőorvosánál, és ott igazolódik a terhesség.
A terhességnek vannak gyanújelei, valószínűségjelei és biztos jele is. Legutóbbiról akkor beszélhetünk, ha a nőgyógyász szakember megállapítja, hogy a méhűrben megfelelő helyen látható egy vagy több élő terhesség – magyarázta
Fekete Zoltán
szülész, nőgyógyász, urológus szakorvost, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje.
Szabad az orvos
Magyarországon szabad orvosválasztás működik, vagyis választhatunk kezelőorvost. Általában a több éve megszokott nőgyógyászukhoz szoktak fordulni a reménybeli kismamák, emellett működik egy centrális terhesgondozó is Szegeden a Vasas Szent Péter utcában. Jó ha tudjuk, a szülést az ügyeletben lévő orvos fogja levezetni, így ha valakinek nincs külön orvosa, semmilyen kára nem származhat ebből – hangsúlyozta Fekete Zoltán. Lehet – de nem kötelező – választani szülésznőt is, az ő feladata a kismama szülésre való előkészítése, a vajúdás és a szülés ideje alatt folyamatos együttműködésre biztatja a szülő nőt, figyeli a szülés haladását, az anyai-magzati állapotot stb. A szülésznők sokszor sokkal bensőségesebb viszonyt tudnak kialakítani a vajúdókkal, de természetesen csak a terhesség végén szükséges az ő közreműködésük.
Kötelező szűrővizsgálatok
A terhesség alatt vannak kötelező szűrővizsgálatok. Az egyik a 12-13. hét között történik meg, ez a nyakiredő-, vagy nucha-szűrés, a másik a 20. terhességi hét környékén egy szintén ultrahanggal történő genetikai vizsgálat – ezeket azért végzik, hogy kiderüljön, hogy van-e gyanú genetikai károsodásra. A szakember hozzáteszi, ezek nem teljesen sepcifikusak, vizsgálótól és géptől is függnek. Ezek alapján azonban 90 százalék fölötti valószínűséggel kiderül a Down-kór, illetve egyéb genetikai betegség – persze vannak hamis pozitív és hamis negatív eredmények is. Az utóbbi időben egyre gyakrabban kérik az anyai vérből történő markervizsgálatokat is, amelyek tovább pontosítanak az eredményen, így 97-98 százalékos biztonsággal megállapítható, hogy van vagy nincs károsodás – bár a szám csal, hiszen az orvosi gyakorlat szerint ez még mindig messze van a száz százaléktól.
Markervizsgálat vérből
A felsorolt két ultrahangos vizsgálat mellett léteznek nem kötelező szűrővizsgálatok is, ezek a vérből történő genetikai tesztek. Ezeket nem finanszírozza a TB, magánlaboratóriumokban történhetnek a 14. héttől kezdve. Minél több genetikai markert vizsgálnak, annál nagyobb pontossággal tudják megmondani, hogy mutatkozik-e genetikai károsodás. Ezek esetében kromoszóma-szétválási rendellenességeket keresnek, azaz Down-, Potter- és Edwards-szindrómára szűrnek.
Diagnosztikus vizsgálatok
Anyagcsere-betegségekre csak akkor fókuszálnak, ha már a családban előfordult – ilyen esetben viszont már nem szűrő-, hanem úgynevezett diagnosztikus vizsgálatok szükségesek, amelyek viszont invazívak, azaz beavatkozással járnak: ilyen a magzatvíz-mintavétel (amniocentézis), illetve lepényi mintavétel (chorionbiopszia) – sorolta Fekete Zoltán. Miután ezek invazív vizsgálatok és szövődménnyel járnak – plusz egy százalékos magzati veszteséget okozhatnak – csak akkor érdemes őket elvégeztetni, ha biztosan indokoltak. A megfelelő vizsgálatokat genetikai konzíliumot követően szokták javasolni, mikor genetikussal értekezve kockázatbecslés végeznek az anyára nézve. Ebben figyelembe veszik a kismama életkorát, korábbi betegségeit, családi és szülészeti előzményeit, szedett gyógyszereit, valamint az apára vonatkozó előzményeket is. Ezután kapnak a szakemberek egy arányszámot, mely megmutatja, mekkora esélye van az adott rendellenességre – ez alapján javasolják vagy nem javasolják a vizsgálatok elvégeztetését. A döntés természetesen mindenkor a jövendőbeli szülők kezében van – összegzett a nőgyógyász.
A sorozat korábbi részei:
Így készüljünk a gyermekvállalásra: vitaminok
Így készüljünk a gyermekvállalásra: az idő
Így készüljünk a gyermekvállalásra: terhességi teszt, támadó vírusok
