Katéteres műérbeültetéssel az értágulatok ellen – már Szegeden is

Több mint tíz éve ismert eljárás a katéteres műérbeültetés, amely folyamatosan fejlődik. Miskolc, Budapest és Pécs után Szegeden is lehetővé vált a technika alkalmazása. A nemrég végrehajtott sikeres beavatkozásokat hosszú tanulási folyamat előzte meg.

A katéteres műérbeültetést az értágulatot okozó degeneratív elváltozásokban alkalmazzák. Elsőre talán ellentmondásnak hangzik, de a verőérszűkület nevű betegség általában egyben értágulatot is eredményezhet. Az érszakasz egy részén ugyanis megvastagodás, máshol pedig elvékonyodás keletkezhet, emiatt az érintett szakasz kitágul, és mivel artériáról van szó, nő az érfalra nehezedő nyomás – magyarázta portálunknak az első szegedi beavatkozást elvégző

Sipka Róbert

, az SZTE Sebészeti Klinika Érsebészeti Osztályának vezetője, klinikai főorvos. Az érszűkület Magyarországon népbetegségnek számít, a felnőtt lakosság több mint két százalékát érinti. Az ebből következő áttételes halálokok pedig vezető helyen szerepelnek, hiszen ebbe a körbe tartoznak többek közötti a nyaki-, az agyi- és a szívkoszorúerek is. Az „új” technika a mellkasi és hasi szakasz főverőeret érintő tágulatával járó elváltozásokat érinti. Nemcsak érszűkület, hanem például közlekedési baleset miatt is szükség lehet az alkalmazására, hiszen ilyenkor megrepedhet a verőér.

Kombinálva

Tudni kell, hogy az érbetegségeket műtéti beavatkozással (invazívan) kétféleképpen lehet kezelni. Az egyik az érsebészeti megoldás, mint az érbeültetés, -tisztítás, -csere, illetve különböző plasztikai beavatkozások, amelyek a test valamelyik részének megnyitása révén biztosítják egy adott terület vérkeringésének helyreállítását. A másik lehetőség az intervenciós radiológiai, vagy más néven katéteres technika. Ennek során egy szúráson keresztül az érrendszer különböző – akár a szúrástól távoli – szakaszaira vezetnek különböző eszközöket korrekciós céllal, mint például a szívkoszorúerek tágításakor, illetve fémháló beültetésekor – ezt nevezetik stentelésnek. Sipka Róbert elmondta, az utóbbi időkben az a szakmai trend jellemző, hogy a két tevékenység ötvöződik, és ezzel többnyire lehetővé válik az, hogy egyszerre több érszakaszon is korrekciós beavatkozás történjen sokkal kisebb megterheléssel. Az új eljárás, a stent-graft beültetésénél is a katéteres technikát ötvözik az érsebészeti technikával. Míg a nyitott műtétnél a tágult érszakaszt műanyagra cserélik, a hasi feltárás nélküli beavatkozás esetében egy hőre emlékező nitinol fémvázra erősített műanyag eret használnak, melyet egy vezetődróton juttatnak a célponthoz az éren keresztül, összenyomva, borítással ellátva. A tágult szakasznál lehúzzák a borítást, így a fémváz visszaáll az eredeti formájába, és felveszi az ér alakját. Ezután egy kicsi ballont is bejuttatnak a felvezető dróton, aminek felfújásával az érfalhoz erősítik a műérdarabokat. Közben röntgen alatt figyelik az érintett szakaszt.

Nem mindenkinek

Szegeden két éve vált lehetővé eszközeiben is az eljárás, melyhez komoly képzésen kellett részt venniük a szakembereknek, hiszen két, egymástól erősen különböző terület ötvözéséről van szó. A kombinált beavatkozáshoz szükség volt az OEP támogatására is, hiszen nagy értékű eszköz beültetéséről van szó. Ebben komoly lobbitevékenységet folytatott a Sebészeti Klinika érsebészeti munkacsoportja, a Szívsebészeti Osztály, a Traumatológiai Klinika és a Radiológiai Klinika is. A szegedi sebészeket

Kollár Lajos

professzor, a Pécsi Egyetem Érsebészeti Tanszékének vezetője, valamint a szegedi Radiológiai Klinika részéről

Nagy Endre

docens segítette. Két páciens műtéte két hete sikeres volt, néhány nap után gyógyultan térhettek haza. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy természetesen nem minden betegnél alkalmazható az eljárás, illetve nem minden beteg számára ez a legbiztonságosabb módszer, sokaknál csak a hasi nagyműtét jelenti a megoldást. Épp ezért körültekintő kivizsgálás előzi meg a beavatkozást – hívta fel a figyelmet Sipka Róbert.