Egészség

Homeopátia: a 21. század egyik legnagyobb hiedelme?

Homeopátia: a 21. század egyik legnagyobb hiedelme?

2009. július 15., szerda
Homeopátia: a 21. század egyik legnagyobb hiedelme?
homeopatia

Míg korábban az erősen alternatív gyógymódok között kellett keresgélni annak, aki homeopátiás szerekkel szerette volna „kezelni" betegségét, ma már több gyógyszertárban elérhetővé váltak ezek a szerek, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ugyanis engedélyezte patikában való forgalmazásukat. Hat vagy nem hat, és ha igen, hogyan - erről kérdeztük a természetes gyógymódok és alternatív eljárások szakavatott kutatóját, Gáspár Róbertet, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának oktatóját.

Bár a patikában megjelentek a homeopátiás készítmények, ez korántsem jelenti azt, hogy a hivatalos magyar orvoslás elfogadná ezeket hatásos szerként. A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományi Osztálya a homeopátiát továbbra is a filozófiai alapon működő alternatív eljárások közé sorolja, amelyeket tudományos alapon nem lehet javasolni mint terápiás eszközt - bocsátja előre

Gáspár Róbert (képünkön)

. Érdekesség: a homeopátiás készítmény az egyetlen olyan termék a gyógyszertárban, amelynek a hatásosságát nem kell igazolni. Más szavakkal: ahhoz, hogy homeopátiás szert forgalomba hozzanak, semmilyen hatásigazolásra nincs szükség. „Ez is jól mutatja azt, hogy itt egy olyan gyógymódról van szó, amiről feltételezik ugyan, hogy hatásos, de senki sem tudja, hogyan hat - véleményem szerint sehogyan sem hat" - mondja a gyógyszerész.

A régi és természetes gyógymód

A homeopátiához számos vonzó jelzőt társítanak, mint természetes és ősi gyógymód. Ha azonban belegondolunk, önmagában az, hogy valami természetes anyag, nem jelent semmire garanciát (például a nikotin is természetes anyag, mégsem egészséges). Önmagában az sem érv, hogy régi gyógymód - régi gyógymód volt a ráolvasás is, mégsem az alapján gyógyítunk - érvel a gyógyszerész. „Nem arról van szó, amivel gyakorta érvelnek a homeopaták, hogy a homeopátia működik, csak az orvostudomány nem tudja megmagyarázni. Ha 10-ből 7 beteg valóban meggyógyulna ezektől a készítményektől, akkor úgy is elfogadnánk a homeopátiát, ha nem értenénk a hatásmechanizmusát - mint ahogy a gyűszűvirág gyógyhatását is korán elismerte a medicina, annak ellenére, hogy akkor még nem tudták, hogyan hat" - szögezi le Gáspár Róbert.

Kutyaharapást szőrével

A homeopátiának sokféle ága van, a klasszikus homeopátiától kezdve a lelki bajokra alkalmazandó Bach-féle virágterápián át a

Schüssler

által kifejlesztett sóterápiáig - az alapjukul szolgáló gondolat azonban hasonló. A homeopátiának az a lényege, hogy olyan szert kap a beteg, amely nagy koncentrációban ugyanazokat a tüneteket okozná, mint ami a betegsége: a hasonló a hasonlót gyógyítja elvén. Ha valaki például hány, akkor olyan szert kap nagy hígításban, ami hányást okoz. Pontosabban nem puszta hígításról van szó, hanem úgynevezett potenciálásról: minden egyes hígítási lépésnél ütve rázzák a készítményt, pontosan, meghatározott szabályok szerint a Föld középpontja felé tartva, mert ezáltal „potenciálódik", nő a gyógyereje a készítményeknek. Valójában nem is az számít, hogy hányszorosan van hígítva - van tízes és százas lépésű hígítás -, hanem az, hogy hányszor volt potenciálva. Ezeket jelölik is, D-vel a tízes, C-vel a százas hígítású készítményeket, így például a D 13 azt jelöli, hogy az adott készítményt 13-szor hígították tízszeresére. Minél nagyobb potenciált visel egy szer, annál inkább azt gondolják, hogy nemcsak a fizikai, hanem a lelki bajokra is gyógyír lehet. Ez egy filozofikus gyógymód - nincs benne logika, hogy valami minél hígabb, annál hatásosabb - mutat rá Gáspár Róbert. Általában nem oldat formájában kerül forgalomba, hanem cukorgolyók felszínére viszik fel.

Nincs klinikai bizonyíték

gasparrobert

A szakirodalomban rendkívül sok olyan vizsgálatot végeztek már, mely során bizonyítani próbálták a homeopátiás szerek hatásosságát azokkal az eszközökkel, amelyekkel a gyógyszerekét is bizonyítják (úgynevezett kettős vak klinikai vizsgálatok). Soha, egyetlenegy olyan homeopátiás humán vizsgálati eredmény sem született, amely egyértelműen ki tudta volna mutatni, hogy a homeopátiás szereknek van hatásuk - hangsúlyozza a gyógyszerész. Általában csak arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg hatásosabb, mint a placebó. (A placebó hatóanyag nélküli gyógyszer, mely során pusztán az emberi psziché hatására alakul ki rövidtávú gyógyhatás). Általában azok a kutatók is, akik azt gondolták, hogy a homeopátia hatásos, néhány évvel később visszavonták állásfoglalásukat. 2005-ben megjelent egy cikk a

The Lancet

-ben (a világ egyik vezető orvostudományi folyóirata -

a szerk.

), amely azt a címet viselte, hogy „A homeopátia vége". Ez is azt támasztotta alá, hogy ezen készítmények esetében nem lehet semmiféle hatást kimutatni - magyarázza Gáspár Róbert. Persze azután ellenvélemények is napvilágot láttak.

Hahnemann tévedése

Hahnemann korának kimagasló egyénisége volt széles műveltséggel és tudással, és megelégelte azt, hogy nem tud gyógyítani az akkori módszerekkel. Ekkor került a kezébe egy homeopátiáról szóló könyv, mely többek közt azt állította, hogy a maláriát gyógyító kínafa kérge nagy mennyiségben maga okoz maláriás lázat. Hahnemann ezt saját magán kipróbálta, és valóban lázas lett. Csakhogy a történet egy érdekes összefüggésen alapul: a kínakéregben levő hatóanyag, az úgynevezett kinin, illetve a kinin-mérgezés, amit a német orvos előidézett, önmagában nem okoz lázat. Akkor jár csak lázzal, ha a beszedőjének van egyfajta enzimproblémája, enzimdefektusa - és vélhetően Hahnemann ezért lett lázas, és ezért, egy ilyen félresikerült baleset révén látta igazoltnak a homeopátiát. Hahnemann házi gyógymódnak szánta eljárását, az ütögetve rázáshoz szükség volt egy kellően kemény, ugyanakkor rugalmas dologra, amely minden háztartásban fellelhető volt: innen ered, hogy egyesek a Bibliához ütögetik a készítményeket - ami azóta természetesen újabb hiedelmet is szült.

Önkritika: Sok gyógyszert szedünk

Ártani nem ártanak - nyugtat meg a szakember, és a régi gyógyításra alapelvet, a „nil nocere"-t („ne árts") idézi, de hozzáteszi: a mai terápiás eszköztárban ez sokszor kevés. Ha van egy betegségre hatásos gyógyszer - különösen igaz a fertőző, vagy gyerekkori, akut megbetegedések esetében, ahol gyors hatásra lenne szükség -, és késlekednek például az antibiotikum terápiával, annak nagyon súlyos, akár halálos következményei is lehetnek, ahogyan voltak is már halálesetek ebből adódóan. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben rögtön gyógyszert kell szedni - hívja fel a figyelmet a gyógyszerész. Amikor a páciens úgy észleli, hogy meggyógyult a homeopátiás szertől, az a gyógyszerészek számára általában azt jelenti, hogy kevesebb gyógyszert kellene szednünk, mert a bajaink egy része magától is meggyógyul. Ezzel magyarázható a homeopátia kezdeti sikere is.

Több mint kétszáz év nem volt elég

Beszédes tény: a homeopátiát az 1750-es években fejlesztette tovább

Samuel Hahnemann

német orvos - és azóta még mindig nem tudjuk, miként hat, vagy hat-e egyáltalán - vagyis valószínűleg nincs hatása - érvel Gáspár Róbert. Vannak az 1700-as évekből szerek, amelyeket ma is használunk, ilyenek például a gyűszűvirágból származó, szívbetegeknél alkalmazott hatóanyagok, amelyekről - a tudomány akkori fejletlensége miatt - sokáig nem tudták, hogy miként hatnak, de hatásosak voltak, és ma már ismerjük a pontos hatásmechanizmusukat. „Van más, ősi gyógyászati eljárás is: sokan hisznek például a kövek gyógyerejében - számomra itt az az aggályos, hogy azzal, hogy a homeopátiát beengedtük a gyógyszertárakba, lehet, hogy holnapután receptre fel lehet írni jáspiskövet a gyenge látásra" - mutat rá Gáspár Róbert. Ha nincs komoly bajunk, akkor magától - homeopátiás készítmények nélkül is - elmúlik, ha viszont súlyos a betegségünk, akkor késlekedést jelentenek ezek a homeopátiás terápiák - összegez a gyógyszerész.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.