Öröklődhet a Parkinson-kór?

Áprilisban világszerte megtartják Parkinson-kór világnapját, szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neurológiai Klinikájának szervezésében a Megyeházára várták a szakemberek a betegeket és hozzátartozóikat. Ahogy sok betegség esetében, itt is felmerül a kérdés, hogy vajon öröklődhet-e a Parkinson-kór? A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikai és Kutatási Központjának munkatársai a kór genetikájának kutatására vállalkoztak.

Az esetek 3%-ában öröklődhet a Parkinson-kór - áll a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikai és Kutatási Központjának tájékoztatóján. A Parkinson-kór gyakorisága 100-200/100 ezer lakos. Magyarországon 10-20 ezer beteg él, ebből 300-600 örökölte a Parkinson-kórt: az ő megtalálásuk a cél. A kór még teljesebb megértéséhez, a betegség lefolyását esetlegesen befolyásoló kezelések felismeréséhez ugyanis nélkülözhetetlen lenne a ritka, úgynevezett monogénes kórképek kutatása.

Bereznai Benjamin

, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján működő Molekuláris Neurológiai Klinika és Kutatási Központ munkatársa elmondta: Magyarországon eddig nem volt lehetőség arra, hogy öröklődő, genetikailag determinált Parkinson-betegséget diagnosztizáljanak. Egy európai uniós kutatási projekt keretében idén kezdték el vizsgálni a Parkinson-kór genetikai formáit. A kutatási központ kéri azokat, akiknek a családjában többen Parkinson-kórban szenvednek, vagy akinek a kór első tünetei már az 50. életév betöltése előtt jelentkeztek, vegyék fel az intézménnyel a kapcsolatot (az intézmény internetes címe:

www.molneur.eoldal.hu

), ezzel segítve a kutatást. Egy genetikai biobank óriási lehetőséget nyújt a jövőre nézve a kutatás számára, és valószínű, hogy ha esetleg a jövőben egy génterápiás lehetőség kialakul, akkor az ennek lesz köszönhető. A beteg számára ez semmilyen költséggel nem jár, legfeljebb a postaköltség, hogy ha a beteg úgy dönt, hogy a háziorvos által levett EDTA-s vért kémcsőben, és a kutatóközpont honlapjáról letölthető beleegyező nyilatkozatot maga adja fel a postán. Részben az OEP is támogatja a vizsgálatot, a fő részét pedig kutatási pénzekből valósítják meg.

Klivényi Péter,

a

világnap

plenáris előadója, az SZTE Neurológiai Klinika egyetemi docense

(képünkön)

a Parkinson-kórral kapcsolatban elmondta: már a kór felismerése is olykor nehézségekbe ütközik, és sajnos egyre fiatalabb korban veszik észre a betegséget, amikor még nem hiszik el a páciensek, hogy ilyen betegségük van, ami miatt gyakran éveket csúszik a kezelés elindítása. A nem gyógyszeres kezelés - életmódbeli váltás, diétás, stresszmentes élet gyógytornával - kialakítása mellett általában gyógyszerekre is szükség van. A Parkinson-kór ugyanis alapvetően azért alakul ki, mert egy ingerületátvivő anyag hiányzik a központi idegrendszerből - ennek a pótlására irányul a gyógyszeres terápia. Mint minden betegségnél, itt is a betegek összetartása, a betegség megismerése, a problémák megbeszélése nagyon fontos, amikre sajnos az orvosi rendelőkben a betegellátás idejében nincs idő. Ezért fontos a betegszervezetek létrehozása, a betegekkel való ilyen fokú kapcsolattartás, amikor sokkal nyugodtabban, közvetlenül tudják a kérdéseket feltenni - emelte ki a szakértő.