A Bartók térről indult a sikertörténet

A PC Trade Systems Kft. ügyvezető igazgatójának, Tóth Gábornak ítélték a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított elismerést. A díjat a gazdasági önkormányzat elnökségének döntése alapján kaphatja az a személy, aki a megye gazdasági életében és a kamarai munkában is kimagasló eredményeket ér el.

– Ez egyéni elismerés, vagy a PC Trade Szeged csapata kapta?

– Nagyon fontos kérdés. Ez a díj egy egész kollektíva elismerése. Az előadásokon, rendezvényeken való részvétel vagy éppen egy saját rendezvény szervezése mind a kollégáimmal együtt végzett munka gyümölcse.

– Az informatikával foglalkozó legtöbb cég egy garázsból jutott magasra. Ez önöknél is így kezdődött?

– Bár ez már sztereotípia, de mi is hasonlóan indultunk. A kétezres évek elején egy 15 négyzetméteres üzletben kezdtük a Bartók téren és akkor még nagyon nem láttuk vagy sejtettük, hogy egy ilyen díjat kapunk. Kiskereskedelemmel kezdtünk foglalkozni, azaz az utcáról betérő vásárlóknak próbáltunk segíteni a rohamosan fejlődő informatikai piacon. Folyamatosan követtük a külföldi trendeket és akkor már jól látszott, hogy az internetes értékesítés egyre nagyobb teret nyer. Ezért kezdtünk el az üzleti partnerek és intézményi partnerek felé fordulni. Minden évben az volt a célunk, hogy a hozzáadott érték mindig nagyobb legyen a munkákban.

– Ez a cél bátor vállalkozás, vagy inkább a siker kulcsa volt?

– Tudatos dolog volt. Az informatikában dolgozó vidéki vállalkozásoknak sanyarú a sorsuk abból a szempontból, hogy az elvégzett munkát nem minden esetben kezelik értékén. Szerencsére az emberek egyre inkább kezdik elfogadni, hogy az informatika nem mostohadolog, hanem életünk minden területét befolyásolja, mondhatni közmű – azaz mindenki elfogadja a létezését és elvárja a működését. Ennek hiányát legtöbbször csak akkor veszik észre, ha probléma van és nem tudnak dolgozni az eszközön. Emiatt gondoljuk úgy, hogy a szakma becsületét meg kell teremtenünk a többi versenytársunkkal. Sajnos még mindig sokszor találkozunk azzal, hogy „minek fizessek azért, amit a szomszéd kisfiú is meg tud csinálni". Ez egyre kevéssé működik, és ezen próbálunk mi is segíteni.

– Mi az, ami az állandóságot képviselte az elmúlt években?

– A kezdetektől hárman küzdünk együtt, hogy egyre jobbak legyünk, ők – kiegészülve egy kicsit később érkező kollegával - ma már vezetők a cégnél és oroszlánrészt vállalnak a munkában a felelősségben. Természetesen sokan csatlakoztak hozzánk, akik hasonló komoly munkát tettek és tesznek bele minden rendezvénybe és aktivitásba, mint mi. Ami állandó, az a rengeteg mókás vagy kevésbé mókás történet, ami összekovácsolja ezt a csapatot.

– Évről évre egyre komolyabb a cég társadalmi felelősségvállalása. Ez kötelező elem egy ilyen cégnél?

– Elvárható, ha a cégnek lehetősége van rá. Mindenkinek a saját döntése, hogy mennyit invesztál bele, mert ez valójában befektetés. Vannak szerencsés és kevéssé szerencsés csillagzat alatt született emberek. Akik kevesebb lehetőséggel bírnak, azoknak is meg kell adni, hogy kihozzák magukból azt, ami bennük rejlik.

– Magánemberként mennyi lemondással járt végigjárni ezt az utat?

– Amikor a céget alapítottam, édesapám azt mondta, hogy az első három év lesz nehéz. Ő állatorvos, nem sok tapasztalata volt, különböző impulzusok alapján mondta. Picit tévedett, mert szerintem az első 10 év volt nehéz. Lemondásokkal járt, de szerencsére a kollégák segítsége mindig megtalált és olyan családom és feleségem van, akik mindig támogattak, így nem panaszkodom. Sok pofon volt, amiből tanultam, amiből fel kellett állni, de ezeket meg kell élni ahhoz, hogy jobb és jobb legyél. Ez az, ami nagyon sok fiatalban nincs meg manapság, pedig mindenki találkozni fog ezzel az életében.