Problémás étrend-kiegészítők – szigorítást sürget a szakma

A laikus nem tudja megmondani egy tablettáról, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő, a kettő szabályozása viszont jelentősen eltér: utóbbi élelmiszernek minősül, ezek minőségét a forgalomba kerülés előtt nem ellenőrzi a hatóság. Pedig probléma van velük, bőven

.

A mintegy 40 milliárd forintos piacot jelentő étrend-kiegészítők a vonatkozó rendelet szerint élelmiszernek minősülnek. Megjelenési formájukat tekintve kapszulákról vagy oldatokról van szó, céljuk a táplálkozás kiegészítése a kiegyensúlyozott étrend érdekében. Az étrend-kiegészítőket gyógyhatás céljával nem is szabad reklámozni – mondta el portálunknak

Csupor Dezső

, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa. Az étrend-kiegészítők tartalmazhatnak vitaminokat, ásványi anyagokat, növényi kivonatokat, vagy állati eredetű termékeket (például méhpempő) is, sőt, olyan hatóanyagok is megengedettek, amelyeket gyógyszerekhez is felhasználhatnak. Jó példa erre mondjuk a C-vitamin, melyet étrend-kiegészítőként és gyógyszerként is lehet kapni, és bár mindkét kategóriában vannak jó minőségű termékek, jelentős eltérés, hogy a jogszabályok csak utóbbiak esetén zárják ki a rossz minőségű készítmények piacra kerülésének esélyét – magyarázta az adjunktus.

Mi van a polcon?

Mivel az étrend-kiegészítők élelmiszereknek minősülnek, nem olyan szigorú a szabályozásuk, mint például a gyógyszereknek, így forgalmazásukkor az úgynevezett gyártói felelősség érvényesül. Ez azt jelenti, hogy nem kell őket engedélyeztetni, csak regisztrálni (némely EU-s országban még ez is hiányzik), hatóság nem ellenőrzi laboratóriumban a tartalmukat. Az ok többek között az Európai Uniónak az áruk szabad áramlásáról szóló alapelve, hogy minél könnyebben lehessen piacra tenni ilyen termékeket. Az étrend-kiegészítők forgalmazását az OÉTI-nek (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) kell bejelenteni, ezzel egyidőben a forgalmazás már meg is kezdhető. Ha az OÉTI a körülbelül egyoldalas adatlap alapján valamilyen problémát észlel – például lényeges adat hiányzik, vagy olyan összetevőt tartalmaz a termék leírása, amit nem szabadna –, értesíti a tisztiorvosi hivatalt, amely vizsgálatot indít. Ha beigazolódik a gyanú, betiltják a szert. A baj csak az, hogy a bejelentés és a betiltás közötti idő alatt a szer a boltok polcán van, akár heteken, hónapokon keresztül – hívta fel a figyelmet Csupor Dezső.

Tiltólistán

A kötelező minőségi laborellenőrzés hiánya sajnos azt is jelenti, hogy amelyik gyártó vissza akar élni a készítménnyel, vissza is tud. 2004 óta vannak jelen hazánkban ezek a termékek, az első publikált vizsgálatot ezzel kapcsolatban éppen a Farmakognóziai Intézet munkatársai végezték 2010-ben (Amerikában és Nyugat-Európában is volt már hasonló kezdeményezés az étrend-kiegészítők bevizsgálására). Nagy port kavartak az eredmények, mert kiderült, hogy a termékek egy részében veszélyes gyógyszerhatóanyagok is vannak. „Több szakmai konferencián jeleztük: ezen a jogszabályon változtatni kell, mert ha így marad, komoly gondok lesznek” – hangsúlyozta az adjunktus. Nem találtak értő fülekre, igaz, hogy az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága idén április elején tárgyalta az étrend-kiegészítők problémáját, ahol felvetődött a jogszabály-módosítás lehetősége is, egyelőre azonban nincs előrelépés. A 2010 óta végzett vizsgálatok eredményeit az intézet bejelentette a hatóságnak, de nem kaptak visszajelzést, később – érdeklődésükre – kiderült, a kifogásolt készítményeket nagyrészt betiltották. A megfelelő tájékoztatás azonban most is hiányzik. Az OÉTI honlapján korábban csak egy, az összes forgalomban lévő terméket tartalmazó, 12 ezer soros (!) lista „informálta” a fogyasztókat, amelyen a betiltott készítményeket a nevük melletti fekete pont jelezte. Nemrég a honlapon

egy listát is közzétettek

, amin olvasható az összes betiltott szer, az viszont sajnos továbbra sem derül ki, hogy az egyes készítmények milyen hiányosságuk miatt kerültek fel a listára.

Növényi alapú! Vagy mégse…

Csupor Dezső elmondta, potenciafokozókkal kezdték a vizsgálatokat. Első körben tízből nyolc terméket találtak problémásnak, ugyanis a Viagrához hasonló gyógyszer volt bennük, egyes esetekben akár nagyobb mennyiségben is, mint az ismert kék tablettában – száz százalék növényi alapanyag jelszó alatt. Ez konkrét veszélyt is jelent, ugyanis a Viagrát szívbetegek nem szedhetik. Ha meglátja a boltban a fogyasztó a „növényi alapú” potencianövelőt, azt hiszi, ettől nem lehet baja. A fogyasztószerek hasonló nagyságrendű problémát jelentenek – folytatta az adjunktus. Az a tapasztalat, hogy a hatásosnak mondott fogyasztószerek egy része szintén hamisított, azaz olyan gyógyszerhatóanyagokat tartalmaz, amelyek súlycsökkentő hatása közismert, csak tíz éve betiltották, mert szíveredetű halálozást okozhat. Tudunk konkrét esetekről, mikor emberek lettek rosszul hamisított étrend-kiegészítőktől. Észak-Európában 18-an haltak meg, mikor hamisított „kurkumakapszulát” szedtek ízületi panaszokra. A kapszula olyan gyulladáscsökkentőt tartalmazott, ami túladagolva májkárosodást okoz. Egy teakészítménytől pedig súlyos hasmenést kaptak, kiderült, hogy hashajtó volt benne. Hazánkban főként a hamisított fogyasztószerek kapcsán érkeztek lakossági panaszok.

Variációk egy témára

Az is előfordul, hogy nem tartalmazza a termék azt, amit ráírnak a dobozára. Például egy grapefruitmag-kivonatban nincs grapefruitmag, csak a gyümölcs héja, vagy éppen semmi. Másik eset, mikor benne van ugyan, amit ráírnak, mégsem ér semmit. A csodás antioxidáns-termékek tipikusan ilyenek, ráírják, hogy számos gyümölcsöt tartalmaz a kapszula, de ha kibontjuk, rájövünk, hogy csak aszaltgyümölcs-darabokat tettek bele. Ha már antioxidánsokat szeretnénk, akkor sokkal jobban járunk, ha megeszünk naponta két almát – javasolja a gyógyszerész.

Csodaszer az Antillákról

A fogyasztóktól természetesen nem várható el, hogy ismerjék az étrend-kiegészítőkre vonatkozó jogszabályt. Az emberek a „növényit” a természetessel, ártalmatlannal azonosítják. Ezért is jelentenek komoly problémát a hamisítások, ugyanis míg a gyógyszerekkel óvatosak vagyunk, a természetes eredetűnek vélt termékek alkalmazásánál az átlagember a lehetséges veszélyekkel gyakran nem számol. A megbízhatatlan étrend-kiegészítők sajnos a patikákba is beszivároghatnak, a problémák megelőzésének garanciája nem a jogrendszer, hanem a szakember, a gyógyszerész. Ha etikusan jár el és megvan a megfelelő szaktudása, akkor csak legálisan forgalomba kerülő termékeket forgalmaz, de még a szakember sem védhet meg az olyan rossz minőségű termékektől, amelyek laboratóriumi vizsgálatát senki nem végezte el. Szintén problémát jelentenek az interneten keresztül rendelhető gyógyszerek – hívta fel a figyelmet a szakember. Ne rendeljünk olyan weboldalról, amelyen nem látszik, melyik cég áll a háttérben. Csak akkor vásároljunk, ha ismerjük a vállalkozást, tudjuk, hol a bolt, hol lehet reklamálni. Egy hamis termék esetén egyszer kiderült, hogy az Antillákon volt bejelentve a honlap, amely magyar nyelven kínálta portékáit – így a rendőrség sem tehetett semmit.