ARC

Az egyetlen magyar „orr” Szegeden

Az egyetlen magyar „orr” Szegeden

2010. május 9., vasárnap
Az egyetlen magyar „orr” Szegeden
„Viszonylag könnyű egyetlennek lenni egy olyan szakmában, melyben a világot képző csúcsintézményben az osztálylétszám tizenkettő” – mondta el portálunknak Zólyomi Zsolt. A parfümőr a Szegedi Tudományegyetem JGYPK stíluskommunikátor szakos hallgatóinak tartott előadást a „komplex szagi zenéről”. Zólyomi Zsolttal arról is beszélgettünk, hogy miként választanak maguknak parfümöt az emberek.– Ön Magyarország egyetlen parfümőre, de világviszonylatban sincsenek sokan. Mi ennek az oka? Alig érdeklődnek ez iránt, vagy nem alkalmasak rá az emberek? – Rengeteg ember lehetne parfümőr, ha lenne hozzá elég jó orra és persze kitartása. Ez egy olyan speciális genetikai adottságot feltételező szakma, mint például a borászoké, akik szintén az érzékszervükkel dolgoznak. Hazánkban százas nagyságrendű a borászok száma, parfümőr viszont én vagyok az egyetlen. Ezt rendkívül sajnálom, jobb lenne, ha többen lennénk. Iskolát is fogok alapítani, mert valamennyit vissza kell adni az országnak abból a tudásból, amit megszereztem külföldön. – Ha már adottság kell ahhoz, hogy valaki parfümőr lehessen, ugyan miként veszik észre például a szülők, hogy a gyerekük nem átlagos?– A válasz, hogy szinte sehogy. Miből vennék észre a szülők, hiszen a gyerek eleinte nem kommunikál, csak fintorog. Tíz évesen sem derül ki, hogy ha lemarad a múzeumban, azért teszi, hogy a kőszobrokat szagolgassa. Rászólnak, hogy fiam, gyere már! A papám vicces volt, kiöntötte a teát, megszagoltam és mondtam neki, hogy romlott. Rám szólt, hogy most vette, de egy kis stikkje már volt, amit én éreztem. Ilyen apróságokból lehet észrevenni. Huszonévesen sem evidens, hogy az emberek tudják, létezik egy ilyen szakma. Sokakban fel sem merül, hogy a boltok polcain lévő parfümöket valaki csinálta, hiszen névtelenek a mesterek, nincs ráírva az üvegre, mint például egy bornál. – Mi a véleménye a tömegtermelésről? Milyen minőséggel találkozhatunk a boltokban, illetve jelentős változáson átment-e ez az iparág? – Egyszerűen siralmas, nagyon rossz irányba megy a tömegtermelés. Ezt nem én állítom, mert akkor már a cégek ügyvédeket küldtek volna rám, hanem szakmai konferenciákon is elhangzik, hogy a luxuskozmetikai iparág rossz irányba halad. Iszonyat mennyiségű és egyre gyengébb minőségű termékeket dobnak piacra, óriási reklámköltséggel. A pénz átcsoportosult a PR-be és a reklámba, így egymásra hajazó, olcsó szintetikumokból készülő, egyen receptúrák kerülnek piacra. Volt olyan év, amikor ötszáz új parfümöt hoztak ki, amit mi parfümőrök sem tudunk követni. – Egy esztendő alatt ötszáz új illatról beszél? – Igen. Nekem, aki a parfümöt keverem a laborban naponta két újat meg kellene szagolnom, amire nincs idő. A vevőknek még rosszabb a helyzetük, hiszen ha másfél éve megtetszett nekik egy illat, az ma már rég nincs a boltok polcain. Helyette borzadványok vannak, vagy néha véletlenül egy jó. Itt a véletlenen van a hangsúly. Jelenleg a parfümőrök úgy dolgoznak, hogy egyik nap az egyik nagy cégnél, másnap egy másiknál, ráadásul megadják neki azt a maximum árat, amiből ki kell hozniuk a terméket. Luxustermék esetében ez nonszensz. Ez abban kulminál, hogy az ismert nagy parfümmárkákat gyártók, mint egy hidegháborúban egymásra szegezik a fegyvert, és azon versengenek, hogy ki hoz ki hamarabb vagy éppen több parfümöt. A luxustermék az értelme az, hogy igazi, eredeti, kreatív ötletek mentén műalkotást alkossunk meg a világon hozzáférhető legjobb alapanyagokból a legjobb mesterekkel. Itt idő és pénz nem számít. – Ha már az időnél tartunk, mennyi idő alatt készíthető el egy parfüm? – Fél és másfél év közötti idő kell hozzá. Az igazi parfümi gondolkodás abból áll, hogy van egy absztrakt koncepció a fejben, például egy szép emlék egy kertről, amit meg kell próbálni a világon létező tízezerféle illatos alapanyagból úgy összekeverni, hogy ha azt valaki megszagolja, akkor ugyanazt érezze, mint én, amikor ott voltam abban a kertben. Mindezt úgy, hogy ne is kelljen elmagyarázni ezt neki, hanem érezze. Ez több ezer kísérlet sorozata, ami időigényes. – A világcégek megrendeléseiről, az árak maximalizálásáról és az idő rövidségéről nincs jó véleménye. Melyik az a szegmens, amit a legjobban szeret? – A személyre szabott parfümkészítést szeretem a legjobban. Világos, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hiszen átlagosan 10 és 30 ezer euróba kerül. Ennek több oka is van. Kevés a parfümőr, és nem arról van szó, hogy nem akarunk bárkinek dolgozni, sőt az ár miatt gonosznak sem kell minket tekinteni, tudni kell, hogy ez fél-másfél év munkája, és az alapanyagok nagyon drágák. Több találkozás van ennek a munkának a során, engem nem érdekel, hogy az illető hogyan néz ki. Két-három dolog viszont kell: egyrészt információ róla, az illatpreferenciája, a saját személyes testillata, mert arra kell fejben rákreálni azt, ami jó. Az sem mindegy, hogy mi a cél, például csábítás, vagy egyszerűen az, hogy jól érezze magát. Parfümszakértőként felkérnek olyan munkákra is, hogy segítsek valakinek egy tárgyalást megnyerni. Meg kell találni azt az illatot, mely segíti ebben a megrendelőt. – Hogyan választanak a magyar hölgyek és urak? Van orruk ahhoz, hogy a hozzájuk illő parfümöt vegyék meg? – Sajnos nincs, de ebben az esetben nem is az orrukkal van a baj. Két dolog meghatározó a döntésüknél, és egyik sem jó megközelítés. Egyrészt úgy vélik, hogy ha Nicole Kidmannak valami jó volt, akkor az az ő bőrükön is jó, vagyis bedőlnek a reklámoknak. Nem kell őrá hasonlítani egy ilyen nagyon intim választás esetében, mint a második bőrünk, ami meghatározza a saját hangulatunkat és a más emberekkel való interakciónkat, hogy mit közlünk a világban magunkról. Ez sokkal veszélyesebb fegyver annál, minthogy elbagatellizáljuk a döntést. Elárulom, Nicole Kidmanről tudom, hogy mit szeret. Egy párizsi kis utcába szokott érkezni lefüggönyözött autóval egy kis bolthoz, melyben összesen tízféle parfüm van. Ezek egyike a kedvence. A reklámoknak, illetve annak, hogy a barátnő milyen illatot vásárol, nem szabadna, hogy legyen ráhatása a választásra. A férfiak esetében a választás szempontjából még tragikusabb a helyzet. Igaz, kevesebb parfüm van, de a férfikozmetikumok piaca dinamikusan növekszik, érdemes ebbe invesztálni. Sokszor a nők vesznek nekik parfümöket, amit természetesen lehet, de ez esetben előfordul, hogy tévednek. Egy illat kiválasztásánál ott kell lenni, ki kell próbálni, ki kell menni a boltból, megnézni, hogy semleges illatkörnyezetben, aznap pár óra múlva őrajta ez a komplex szagi zene hogyan zajlik le, az ő bőrével milyen szép történetet mesél el.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.