Borókai: a napilapok létének értelme kérdőjeleződött meg

– 2002-ben és 2006-ban sokan a baloldal médiatúlsúlyával magyarázták az MSZP választási győzelmét. A legutóbbi választások óta melyek azok a legfőbb változások, melyek a magyar sajtópiacon megfigyelhetők?

– A polgári oldali sajtó jelentősen erősödött az elmúlt időszakban. Nemcsak szélesedett, hanem hatásában is sokat változott. Ha számszerűen tekintjük végig, hány sajtóterméke van a polgári oldalnak, akkor elmondhatjuk, hogy egészen jól állunk. Két országos tévé, szintén két heti- és napilap, továbbá vidéken, így Szegeden is jelentős megerősödés tapasztalható. Ha mindezt lefordítjuk olvasó-, illetve nézőszámra, akkor már nem annyira vidám a kép. Ezek a polgári médiumok főként politikai üzenteket közvetítenek, és ez mostanság nem annyira kelendő. Sokkal egyszerűbb valamit elmondani szappanoperában, akár egy életmódot vagy akár egy divatot népszerűsíteni. De nem a panasznak, hanem a számvetésnek van helye most, s az elmúlt négy év mindent összevetve nagyon attraktív és eredményes volt.

– Alátámasztja az előbb elmondottakat, hogy a SZEGEDma.hu portál lassan kétéves, és hétről hétre növekvő olvasószámot tudhatunk magunkénak. Mi annak az oka, hogy pont az elmúlt négy évben erősödött meg a polgári sajtó, ezen belül akár a Heti Válasz?

– Sokan kérdezik, hogy miért nem az Orbán-kormány idején történt mindez a fejlődés. Ilyenkor a kollégáimra szoktam mutatni, akik 20 és 30 év közöttiek zömében, és elmondom, hogy ők még akkor nem gyakorolták a szakmát. Ebben benne van az is, hogy az újságírókat nem leakasztjuk a fáról, hanem oktatni kell őket, meg kell tanulniuk a szakma fortélyait. Így már nem propagandistákkal van dolgunk, akiknek megmondjuk, hogy mi az a pálya, amin haladni kell, hanem olyan szakmabéliekkel tudunk együtt dolgozni, akik ismerik az újságírás csínját-bínját. Most tart ott a polgári média, hogy tele van tetterős, ambiciózus fiatalokkal, akik az idősebbekkel jó arányt tudnak kialakítani.

– Köztudott, hogy a nyomtatott sajtó előfizető-, olvasószám-csökkenéssel küzd évek óta. Hogyan látja, mennyire fogunk elmozdulni az online felé?

– A Heti Válasz a legutóbbi GFK-Szonda mérés szerint havonta mintegy 308 ezer olvasót tud magáénak, akiknek kétharmada az online felületet böngészi. Ez mutatja a tendenciát. Nekünk a lap adja a presztízst, a hitelességet, ez alapján jönnek az online fogyasztók is hozzánk a különböző hírkapukon keresztül. Természetesen a weboldalunkat fejlesztenünk kellett ehhez. Korábban gyakorlatilag papíralapú gondolkodással készítettünk egy digitális változatot, ami messze nem működött olyan jól, mint a mostani. A decemberi, januári és februári számadataink fej-fej mellett állnak a Magyar Nemzet Online-nal, és hozzájuk képest mi jóval kevesebben vagyunk, kevesebb lehetőséggel. Sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy az elmúlt másfél év 18-20%-os példányszámcsökkenést mutattak, mi ezzel szemben 4%-ot fogytunk. Ha pedig az elmúlt 5 évre tekintünk vissza, akkor az egyetlen olyan lap vagyunk, amely pozitívban van. Mi ahhoz képest 6 és fél ezer pluszt tudunk fölmutatni, amellett, hogy a Népszabadság 78 ezer mínusszal jár az élen, de 20 ezer fölötti a vásárlóvesztése a HVG-nek, a 168 óra is több mint tízezer és a Demokratától is több mint 20 ezer olvasó pártolt el. A nyomtatott sajtó nagyon erőteljes hatásoknak van kitéve, és ezek a hatások egyáltalán nem pozitívak… – Lehetséges, hogy a nyomtatott sajtó elmozdul a hetilap irányába? – A napilapok létének az értelme kérdőjeleződött meg, mert ha percről percre nyomon lehet követni az eseményeket, akkor miért várjak vele másnap reggelig? Akkor naponta akár többször is felmegy az ember az általa színvonalasnak tartott honlapra, és másnap nem akarja újra elolvasni azt, amit egyszer már elolvasott. A napilapok éppen ezért próbálnak hátterezni, vagyis a hetilapok irányába lépéseket tenni. A hetilapoknak több lehetőségük van, hogy mélységet, illetve olyan információkat adjanak, amik nem láthatóak, nincsenek a felszínen, és egy kicsit össze is foglalnak. Annyi információ zúdul ránk, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik közte. Ehhez kell az újságíró, hogy leválogassa, és a legfontosabbakat adja oda némileg hátterezve, hogy tényleg jól tudjunk választani. Ezt a választást nemcsak a politikára értem, hanem az élet minden területére. – Fizetőssé válhatnak-e hazánkban a honlapok, az online újságok? – Nem reális, bár hozzáteszem, mi próbálkozunk vele körülbelül egy éve, de közel sincs akkora vonzereje a digitális lapunknak, mint a website-unknak. Akik a nyomtatott lapot kedvelik, ők nem szeretik a képernyőn olvasni az újságot, hiába néz ki ugyanúgy. – Ha már az internetnél tartunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a választási kampány kellős közepén tartunk, és például egyre több képviselő(jelölt) van jelen az internetes közösségi oldalakon is. Mennyire befolyásolja mindez a kampányt ön szerint? – Óvatosan fogalmaznék, hiszen nem vagyok közvélemény-kutató, inkább érzéseim vannak, mint tudásom. Bár 50%-osnak mondják a penetrációt, amit tekintélyes, de még vannak emlékeim a 2002-es kampányról. Amikor a fiatalok választási hajlandóságát mértük, akkor azt lehetett látni, hogy nagyon nagy számban a Fidesz mellett vannak, és nagyon kis számban vesznek részt a választásokon. Nagy kérdés, hogy akik ebben az internetes világban otthon vannak, mekkora hajlandóságot mutatnak lerakni a voksukat. Másrészt tanulságos, hogy ebben a közegben a Jobbik meglehetősen erősnek mutatkozik. Talán az nem kérdéses, hogy a fiatalok elszántabbak lesznek, de ezt nagyon óvatosan mondom. Ezt majd április 12-én fogjuk tisztán látni...