Bár nem ülésezett szerdán a kormány, de a költségvetés témája indokolja, hogy tájékoztassák a közvéleményt – mondta a Kormányinfó elején Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezután ismertette Magyarország jövő évi költségvetést, amit a Pénzügyminisztérium a héten átadott a Költségvetési Tanács részére véleményezni.
Háborús időket élünk, az elhibázott brüsszeli szankciós politika Magyarországot is érinti
– hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kiemelte:
az eddig elért eredményeinket nem hagyjuk veszni, ezért olyan költségvetésre van szükség, ami megvédi a magyar embereket.
“Ezért a jövő évi költségvetés védelmi költségvetés lesz” – fogalmazott Varga mihály.
A pénzügyminiszter szerint ennek megfelelően több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakul, de megmaradnak az adókedvezmények, és a megőrzik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj folyósítását biztosító forrást is betervezték a jövő évi büdzsébe.
– Az ország fizikai biztonsága mindennél fontosabb. Ezt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése
– mondta. A következő évben úgy terveznek, hogy 1300 milliárd forint lesz ez a kiadás, amely már meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.
A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a biztonságba tudják a határokat, ugyanis a migrációs hullámok újra és újra elérik az ország határait..
– Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következményeként egész Európában megemelkedtek az energiaárak. A 2023 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az unión belül. Ennek fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban – mondta a tárcavezető. Ennek fenntartása az extraprofitadóból és más bevételi forrásokból származik. A miniszter elmondta: továbbra is elvárják, hogy azok a cégek, amelyek a háború következtében extraprofitra tesznek szert, hozzájáruljanak a többletköltségekhez.
A 2024-es költségvetésben megkezdik ezen plusz terhek kivezetését.
A gazdaság növekedése a tavalyi évben 4,6 százalék volt, a kormány célja, hogy ez továbbra is folytatódjon, azonban ezt a háború és a szankciók befolyásolják. Idén ez a szám 1,5 százalék, de 2024-re ez javulhat, nagyjából 4 százalékra becsülik.
A pénzügyminiszter rámutatott, hogy 2010 óta pénzügyileg stabilizálódott Magyarország, csökkenő pályán az államadósság, bár ennek dinamikáját a háború és a járvány lelassította, de
fenntartják azt a céljukat, hogy 2022-ben 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya.
Az államadósság 66,7 százalékra fog csökkenni jövő év végére a Pénzügyminisztérium tervei szerint.
A 2024-es költségvetés 255 milliárdos központi tartalékkal is rendelkezik
– mondta a miniszter.
A családtámogatási rendszernél jelentős előrelépést tervez a kormány és marad az inflációkövető nyugdíjemelés is. A cél, hogy Magyarország védelmet nyújtson a családoknak, a nyugdíjasoknak, megvédjék a munkahelyeket és a rezsivédelmet.
Varga Mihály kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács jóváhagyta és támogatta a 2024-es költségvetést, és jövő hét kedden benyújtja a parlamentnek a költségvetési tervezetet a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: Magyarország joggal számít az uniós forrásokra is, hiszen hazánk teljesíti az ehhez szükséges vállalásokat.
