Rodrigo Ballester: a Magyarország ellen indított eljárások mögött ideológiai erőfeszítések is vannak

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskola - Európai Tanulmányok Műhelyének műhelyvezetője, az MCC szegedi központjának "Az uniós források feltételrendszere: jogállamiság vagy pénzügyi zsarolás?"címmel tartott előadást. Ennek apropóján sikerült interjút készítenünk vele.

Rodrigo Ballester a madridi San Pablo Egyetemen szerzett jogi végzettséget,Erasmuson keresztül hallgatója volt a németországi Augsburg Egyetemnek, majd a College of Europe Intézetében szerzett mesterfokozatot uniós jogból. Két éven át dolgozott az Európai Néppárt spanyol küldöttségénél a Jogi, Piaci és Uniós Belügyi részlegen. 2008-ban az Európai Bizottságnál folytatta munkásságát, ahol az Igazságügyi Főbizottságnál kezdett, majd 2011-től az Uniós Belügyi Főbizottság munkatársa volt, ahol az Unió Marokkóval és Fekete-Afrikával kapcsolatos migrációs politikájának a külügyi aspektusaiért felelt.2014 és 2019 között az Európai Bizottságban, az általános és középiskolai oktatásért felelt.

Először arról érdeklődtünk az MCC műhelyvezetőjénél, hogy szerinte igazságosak-e a jogállamisági jelentések, illetve egységesen alkalmazzák-e az Európai Unió tagállamainál?

Úgy gondolom, hogy nem megbízhatóak a jogállamisági jelentések"

- kezdte Rodrigo Ballaster. Hozzátette: nem gondolná és azt nem mondaná, hogy a Bizottság részéről rosszindulat lenne a jelentések mögött. Inkább azt gondolja, hogy nincsenek meg azok az eszközök, amikkel méltányos, tisztességes képet tudnának kapni.

Szerinte a módszertannal vannak problémák, mivel az Európai Bizottságnak nincs kapacitása mindent megvizsgálni, ezért nagyon sok NGO-ra támaszkodnak, amely miatt "nem tud igazságos Mátyás királyként eljárni". Kifejtette azt is, hogy az Európai Bizottságnak rendkívül széles a mozgástere abban, hogy mit hogyan ítél meg, ami feszültségekhez, illetve egyensúlyhiányhoz vezethet. Kiemelte, ebből fakad, hogy bizonyos országokkal kesztyűskézzel bánnak, míg más tagállamokkal nem.

A kettősmércére Spanyolországot hozta példaként, ahol 18 hónappal ezelőtti igazságügyminiszter jelenleg már az alkotmánybíróság prominens képviselője. Feltette a kérdést, képzeljük el mi lenne, ha Varga Judit most lemondana, majd 18 hónappal később az alkotmánybíróság élén jelenne meg. Hozzátette, ez nem egyedüli példa Spanyolországban, egy korábbi igazságügyminiszterből főügyész lett, amiből semmilyen probléma nem lett, miközben Lengyelországban ez kiverte a biztosítékot.

Ön szerint a média és a politikai érdekcsoportok, ezeket a jelentéseket mennyire tudják befolyásolni pozitív, illetve negatív irányba? - tettük fel a kérdést.

Például Magyarország és Lengyelország esetében ez a befolyásolási lehetőség meglehetősen nagy."

Hozzátette: az Európai Bizottságnak az elsődleges információforrását különböző politikai szervezetek, NGO-k jelentik, azok, akik adott esetben a Bizottságtól kapnak pénzt. További problémaként hozta fel, hogy amikor NGO-k helyett az Európai Bizottság saját maga tesz országlátogatást, akkor szabadon megválaszthatják mely szervezetek véleményét veszik komolyabban, saját maguk súlyozhatnak a nyilatkozatok között.

A médiával kapcsolatban megjegyezte, az EU-szerte pont Brüsszelben a legkevésbé kiegyensúlyozotta sajtó. Kiemelte, gyakorlatilag nincs is konzervatív lap, amely nagyon súlyosan hat arra, hogy egyes tagállamoknak milyen a megítélése, például Magyarország esetében is.

Konkrét példaként hozta saját esetét, amikor 6 évvel ezelőtt arról tájékoztatták, hogy Magyarországon újságírókat börtönöznek be. Magyarországra való költözésekor pedig úgy reagáltak, mintha Észak-Koreába költözött volna.

Rodrigo Ballester a vélekedésekkel ellentétben, Budapesten sokkal szabadabban és nagyobb biztonságban érzi magát, mint eddig bármely más országban.

Megkérdeztük arról is, mennyire jogállami megoldás az, hogy gyakorlatilag pénzügyi zsarolásra használja az Európai Unió a jogállamisági mechanizmust?

Kifejtette, hogy egyértelműen figyelni kell a csalásokra, ez teljesen egyértelmű.

De ennél sokkal többről van szó."

Először is az EU-nak korábban is voltak erre intézményei, mint az OLAF és az Európai Ügyészség - tette hozzá. Emlékeztetett Lengyelország esetében például eljárás nélkül is blokkolják a kifizetéseket.

Külön kiemelte Magyarország esetében a gyermekvédelmi törvényt, amely a szexuális propagandát korlátozza az oktatási intézményekben, de ideológiai hátterű eljárások közé sorolta az Erasmusból való kizárást is.

Attól tart, hogy a tagállami jogkörbe tartozó ügyeket az EU kvázi pénzügyi zsarolással szerzi meg. Kiemelte, ezzel pontosan azt az alapelvet nem tartják tiszteletben, ami szerinte a legfontosabb, az 5-ös számú cikkelyt. A cikkely kimondja, hogy minden olyan jogkör, amelyet nem kapott meg az Európai Unió, az a tagállamok kompetenciájához tartozik.

Ebből a szempontból - én mint ügyvéd - ezt úgy ítélem meg, hogyha elolvasom a magyar törvényt a kiskorúak védelméről, akkor nem az a fontos számomra, hogy ez most jó törvény vagy nem, hanem az a fontos számomra, hogy ez a téma EU kompetencia vagy sem"

- fejtette ki, hozzátéve, ez azt jelenti, Őt a játékszabályok érdeklik és nem morálisan foglal állást.

Ön szerint mikor érkezhetnek meg az EU-s források Magyarországra? - tettük fel utolsó kérdésünket.

Ez a 28 milliárd eurós kérdés - válaszolta röviden. Úgy gondolja Magyarország nem fog minden pénzt megkapni, továbbá szerinte egyre több kifogást fognak keresni, hogy minél később és minél kevesebbet kaphasson.

Ebben jelentős fordulópontot az EP-választás hozhat

- zárta interjúnkant a szakértő.