Szatmári Imre igazgató a vármegyei katasztrófavédelmi évértékelőn úgy fogalmazott, az extrém szárazság miatt alakult ez így.
A Délmagyar információi szerint a dandártábornok azt emelte ki az állománygyűlésen, hogy a világjárvány, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és az azt követő gazdasági nehézségek határozták meg a tavalyi évet.
Tavaly ugyanakkor hosszú idő után először fordult elő, hogy több tűzesethez riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, mint műszaki mentéshez.
Mindennek az extrém szárazság volt az oka, ami miatt a szabadtéri tüzek sokszor emberfeletti küzdelmet kívántak, az ebben résztvevőket fizikailag és lelkileg is megterhelték az olykor több napos bevetések.
Bár továbbra is az egyes, azaz a legalacsonyabb fokozatú riasztásokból volt a legtöbb, az ennél magasabb fokozatú riasztás jóval nagyobb számban rendelték el, főleg a nagy kiterjedésű szabadtéri tűzesetek miatt.
Arról még tavaly nyáron lapunk is beszámolt, hogy júliusban szinte minden nap tűz ütött ki Szegeden és környékén, A bajai úti eset különösen káros hatással volt a környezetre. A Katasztrófavédelem akkor azt mondta lapunknak, az ilyen tűzesetek komoly károkat okoznak a természetben, nem beszélve a környező ingatlanokról és a tanyavilágról. Augusztusra aztán országosan is növelték a Katasztrófavédelem állományát a túl sok tűzeset miatt, a tűzgyújtási tilalom egészen szeptember végéig érvényben maradt.
