A WHO Ólom Prevenciós Hetéhez kapcsolódva egy a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy felhívást – és ezzel együtt egy felmérést adott ki arról, hogy mekkora eséllyel kerülhet ólom a csapvízbe.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a Facebook-oldalán tett ki részletes tájékoztatót arról, mitől függ, hogy ólom kerül-e a csapvízbe, és ennek alapján országosan hol és mekkora kockázati valószínűséggel történhet ez meg.
Mint a videójukban írják, a közműszolgáltató a vízóráig felelős a víz minőségéért – az ingatlanon belül már a tulajdonos feladat ennek biztosítása.
Kiemelik, hogy a régi építésű házakban nagyobb az ólomszennyeződés valószínűsége, amik az ólomcsövekből, de akár a csaptelepből is a vízbe szivároghatnak. Az ólomszennyezett víznek nincs jellegzetes íze vagy szaga.
A Központ egy kimutatást is végzett, ennek alapján pedig egy térképen ki is mutatták, hogy az ország nagyrészén ugyan alacsony az ólomszennyeződés esélye, vannak kirívó esetek.
Utóbbi alól Szeged sem kivétel: a város legnagyobb részén alacsony vagy nagyon alacsony az ólomszennyeződés kockázata, azonban a belvárosban – azon belül is különösen a Gogol utca, illetve a Klauzál és a Széchenyi tér környékén – rendkívül nagy eséllyel szennyezett a csapvíz.
Az ólomszennyeződés mértékét az NNK szerint bármelyik akkreditált laboratóriumban megvizsgáltathatjuk, illetve szűrőberendezésekkel is megelőzhető a szennyezés. Az ólmos ivóvíz a kisgyermekeknél mentális zavarokat okozhat, felnőtteknél hosszabb távon okozhat problémákat. A gyermekek mellett a várandósok a leginkább kitettek az ólomszennyeződés veszélyének.
