Hatalmas lemaradásban Szeged, és a közeli jövőkép sem túl biztató

Az iparűzési adóból származó bevétel csupán 2011 és 2021 közötti időszakban 7 milliárdról mindössze 9,3 milliárdra nőtt Szegeden, ami azt mutatja

-írj a Világgazdaság, hozzátéve, hogy a jelek szerint nagyban elkerülik a várost a befektetők.

ELKSERÍTŐ GRAFIKON

A fenti összehasonlító grafikon elkeserítő adatokat mutat meg Szegedről. Miskolc, Kecskemét és Debrecen is profitálni tudott az ország és a gazdaság fellendüléséből, Szegeden ennek nyomát sem látni: az utolsó helyen végzett a százezer fő fölötti magyar városok rangsorában az egy főre jutó iparűzési adó bevételében. A bajok súlyát jelzi, hogy fajlagosan még az a Pécs is több bevételt könyvelhetett el az adónemből, amely évek óta gazdasági nehézségekkel néz szembe.

GYAKORLATILAG NINCS NAGYBEFEKTETŐ SZEGEDEN

2011-ben még Székesfehérvár és Győr után jókora lemaradásban ugyan, de közel azonos szinten állt a többi magyar nagyvárossal, azóta viszont kifejezetten látványos a lecsúszás, különösen Miskolchoz és Kecskeméthez képest. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlottak az elmúlt évtizedben: míg a borsodi és a bács-kiskun megyei várost előszeretettel találták meg a befektetők addig Szeged esetében nagyon kevés hírt találni arról, hogy a Picken kívül bármilyen nagybefektető elköteleződött volna Csongrád-Csanád megye székhelye mellett. Hiába van például egyórányira Kecskemét, amely valóságos regionális autóipari központtá vált az autóipari beszállítók megtelepedésével, semmi jele, hogy Szeged bekapcsolódott volna a vérkeringésbe.

melyek ha a város adottságaihoz kapcsolható ágazatokból érkeznének, jócskán fellendíthetnék a város és a megye gazdaságát. Sajnos nem tudunk ilyen tervről– mondta a VG-nek Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád megyei iparkamara elnöke.

NINCS MEGFELELŐ IPARI PARK

A kamara elnöke úgy véli, hogy a mivel nincs megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari park, információ sincs arról, hogy autóipari beruházók megtelepedjenek Szegeden. Kőkuti Attila kiemelte, hogy jókora potenciállal rendelkezik a megyeszékhely,

A dolgok logikája szerint előbb-utóbb meg kell jelennie egy vagy több, az egyetem tudományos tevékenységére is építő, nagyobb vállalkozásnak– bizakodott a köztestület vezetője

TRAMTRAIN HOZTA LEHETŐSÉG

A kamara elnöke óriási gazdasági lehetőségeket rejt az elkészült tramtrain Szeged és Hódmezővásárhely között, egy újabb útvonallal pedig ugyanez megvalósulhat Makó és Szabadka irányában is.

Kőkuti Attila arról is beszélt, hogy az iparkamara évek óta foglalkozik gazdaságfejlesztési kérdésekkel, aminek minden lehetséges fórumon hangot is ad. „Ennek megfelelően elhatároztuk, hogy – alaposan elemezve a megye és a megyeszékhely adottságai – készítünk egy gazdasági jövőképet, mely 2030-ig határozza meg a megye gazdaságának fejlődési lehetőségeit, és ennek természetesen az iparpolitika is része.

– magyarázta a köztestület elnöke.

A Világgazdaság megkereste a szegedi önkormányzatot kis, hogy reagáljanak a kamara megyei vezetőjének állításaira, de ahogy azt megszokhattuk, a város vezetése a kellemetlen témákban csendben marad, csak a sikerről kommunikálnak.