Több olyan pontot is találtak a tengerben, ahol gázszivárgást tapasztaltak az Északi Áramlat-vezetéken. Hogy pontosan mi történt, azt nem tudni, de az már biztos, hogy szándékosan támadták meg a gázvezetéket.
Eleinte csak az Északi Áramlat 2-nél, majd aztán az 1-es vezetéknél is nyomáscsökkenést észleltek. Érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult. A vezetékek az orosz, finn, svéd, dán és német felségvizeket érintik. Az eseményeket még vizsgálják, a meghibásodást azonban a szakértők már kizárták: szinte biztos, hogy szándékosan rongálták meg a vezetékeket.
A szivárgásoknak súlyos környezetkárosító hatása is lehet, mivel az Északi-Áramlat 2 szinte teljesen fel van töltve, mivel politikai okokból el sem indították annak működését. Nagyjából 117 millió köbméter gázt tartalmaz.
Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője az Indexnek azt nyilatkozta, nehéz rámutatni, kinek előnyös ez a helyzet, a véletlen kizárható.
,,Érdemi változás a szállításokkal kapcsolatosan nem fog történni, szállítás nem volt ezeken a vezetékeken. De felértékelődnek az ép, szállításra alkalmas maradék vezetékek, illetve az alternatív beszerzési útvonalak.” - mondta Gaál Gellért, megemlítve a lengyel Testvériség, Szojuz és Yamal vezetékeket.
Az elemző szerint nem érdemes spekulálni, meg kell várni a vizsgálatok végét. Ugyanakkor több elmélet kering a médiában:
A Gazprom nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon aggasztó hírnek” nevezte a fejleményeket, és szerinte ez a kontinens energiabiztonságát érintette. Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint orosz támadás történt, azzal a szándékkal, hogy destabilizálja Európát.
A svéd hatóságok figyelmeztetést adtak ki a szivárgás miatt, ez pedig arra késztette Dániát, hogy korlátozza a hajózást és kisebb repülési tilalmi zónát vezessen be, ahol a szivárgások tapasztalhatók. A beszámolók szerint a legnagyobb gázszivárgás jóval több mint 1 km átmérőjű felszíni zavart okoz. A norvég hatóságok azt kérték az olajipari vállalatoktól, hogy nagyon figyeljenek az ország tengeri olaj- és gázfúrók közelében lévő azonosítatlan drónok miatt.
A német szövetségi kormány szakértői szerint célzott támadás történhetett a gázvezetékeken.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az üggyel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: „Ma szabotázs bűncselekménnyel szembesültünk, nem ismerjük a történtek minden részletét, ám azt világosan látjuk, hogy szabotázsról van szó, ez az ukrajnai helyzet eszkalálódásának következő lépéséhez kapcsolódik”.
Érdekességként nem elhanyagolandó, hogy Joe Biden amerikai elnök néhány héttel a háború kezdete előtt, február 7-én egy sajtótájékoztatón azt mondta: Ha Oroszország inváziót indít, tankok és katonák lépnek át Ukrajna határán, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki - mondta. A sajtótájékoztatón egyébként ott volt Olaf Scholz német kancellár is, ami azért is említésre méltó, mert az említett gázvezeték Németország felügyelete alatt áll.
Az Északi Áramlat 2 a támadástól függetlenül, politikai okokból el sem indult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.