Ezért ne gyújts rá!

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években.

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai.

A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát.

A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.

A cigaretta húsz év alatt majdnem a tízszeresére drágult, ami 1000 százalékos drágulás, bár csökkent a dohányzók száma, de még mindig sokan költenek rá.

A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet. A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.

Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre. Az egészségtudatosság terjedése és a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések az elmúlt időszakban megtették hatásukat, hiszen

a dohányzók száma az EU-ban csökkent az elmúlt 15 év során.

A csökkenő tendencia kihívás volt dohányipar szereplőinek, akik olyan új típusú eszközök fejlesztésébe kezdtek, amellyel fenntartható a nikotinfüggőség. Több kutatás alátámasztja, hogy a nikotin nem csak függőséget okoz, hanem számos más egészségkárosító hatása van: érelmeszesedést, az inzulinrezisztenciát, illetve a daganatos betegségek kialakulását segítheti elő, növeli a szívfrekvenciát, rontja a vérkeringést és emeli a vérnyomást. Továbbá káros hatással van a termékenységre és a magzati fejlődésre, gyermekkorban pedig hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok, hangulatzavarok és függőségek kialakulásához.

Ez csak az egyik betegség, aminek az esetszámát radikálisan növelte a dohányzás.

Az e-cigaretta és a hevített dohánytermék pont ugyanolyan nikotinfüggőséget képes kialakítani, mint a hagyományos cigaretta.

Veszélyes, mert a rendszeres használata bizonyítottan növeli a cigarettára való rászokás esélyét, valamint fogékonnyá tesz a többféle dohánytermék együttes használatára is. Ez különösen kockázatos a fiatalok esetében, akik körében egyre népszerűbbek az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek.

Előző sztori

Magyarországot is elérte a majomhimlő

Következő sztori

Robert Fico: Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozó győztese