A szerbiai elnökválasztáson Aleksandar Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát pártja saját megfigyelőinek adatai szerint, így már az első fordulóban megnyerte a választást, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az előrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt.
A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az Ipsos közvélemény-kutató számítása szerint – amely saját adataik 70,6 százalékos feldolgozottságán alapul – az előrehozott parlamenti választáson a Szerb Haladó Párt a voksok 43,1 százalékát szerezte meg, ami 121 mandátumra lesz elegendő, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalícióra a szavazópolgárok 13,2 százaléka adta a voksát (36 mandátum), míg a Szerbiai Szocialista Párt a szavazatok 11,4 százalékát (32 mandátum) tudhatja magáénak. Ezen felmérés szerint a Vajdasági Magyar Szövetségnek hat mandátuma lehet a 250 tagú belgrádi parlamentben. Az elnökválasztáson a CeSID és az Ipsos szerint az első helyet Aleksandar Vucic szerezte meg 59,1 százalékkal, míg a második helyen az ellenzéki Zdravko Ponos végzett 17,5 százalékkal, ezek alapján úgy tűnik, nem lesz második forduló.
A szerbiai választási bizottság 21 órakor tartott sajtótájékoztatót, ám a testület nem közölt a részvételi arányra vonatkozó adatokat, csak annyit jelentett be, hogy lezárult a szavazás, és hétfőn 20 órakor közölnek előzetes eredményeket. A választási bizottság internetes oldalán követhető adatok alapján, 12,4 százalékos feldolgozottság mellett a Szerb Haladó Párt a voksok 50,6 szerezte meg, a második helyen Szerbiai Szocialista Párt végzett 13,1 százalékkal, a harmadik pedig az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalíció lett 7,69 százalékkal. A választási bizottság adatai szerint 12,08 feldolgozottság mellett az elnökválasztást Aleksandar Vucic nyerte meg már az első fordulóban 69,01százalékkal.
Korábban írtuk:
Befejeződött az elnökválasztás, az előrehozott parlamenti választás, illetve az önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 50,82 százalékos volt.
Két évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban 40,82 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság.
A választási bizottság szerint nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek. A testület kapott ugyan bejelentést arról is, hogy megvertek egy ellenzéki és egy kormánypárti politikust, ám ezek az incidensek az utcán és nem valamely szavazóhelyen történtek, így az ügyekben nem a választási bizottság, hanem a rendőrség az illetékes.
Megfigyelők szerint a legtöbb helyen eljárásbeli szabálytalanságok történtek, például a voksolók nem a megfelelő urnába dobták a szavazatukat vagy a bizottság nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát, de a szavazás titkosságát veszélyeztető események is történtek, például lefényképezték a szavazólapokat vagy egyes emberek helyett a családtagjuk akart szavazni.
Az első eredményekre 22 óra után lehet számítani. A hivatalos és végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám ha meg kell ismételni néhány helyen a voksolást, akkor csak néhány hét múlva várhatók végleges adatok.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) győzelme.
A háromszázalékos parlamenti küszöböt a felmérések szerint hét szerb, valamint néhány kisebbségi párt lépheti át. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy két éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.
A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak.
A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 19 lista és nyolc elnökjelölt közül választhatott. Emellett Szerbia 13 önkormányzatában, a többi között Belgrádban is választást tartottak, amelynek a legfőbb kérdése, hogy a Szerb Haladó Párt meg tudja-e tartani hatalmát, vagy az ellenzék nyolc év után átveheti a főváros irányítását.
Ez volt az első alkalom, hogy a koszovói szerbek nem voksolhattak saját településeiken, a pristinai kormány ugyanis nem adott erre engedélyt, így a Koszovóhoz közeli, dél-szerbiai városokban adhatták le voksaikat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a főként albánok lakta területet.
(MTI)
