A kormány is besegít az SZTE gyógyszerkutatási- és fejlesztési programjába

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) eddig elért eredményekre alapozó, négyéves komplex gyógyszerkutatási és -fejlesztési program indult az Innovációs és Technológiai Minisztérium 1,6 milliárd forintos támogatásával.

Az egyetem közleménye szerint a klinikai igényekre reflektáló projekt négy egymásra épülő tématerületen hangolja össze az intézményben jelenleg is folyó kutatási tevékenységet.

Jelentős eredmények az egyetemen

A gyógyszerfejlesztés folyamata a megfelelő beavatkozási és támadáspontok kijelölésével, valamint az ahhoz kapcsolódó kémiai-biológiai alapkutatási ismeretek összekapcsolásával kezdődik, amelyet a gyógyszerjelölt, illetve célmolekulák kiválasztása és optimalizálása követ. Ezen a területen az utóbbi időben komoly eredményeket értek el a szegedi egyetemen:

a gyógyszerkutatás területén született a legtöbb szabadalom, és jelentős kutatási infrastruktúrafejlesztés történt az elmúlt időszakban pályázati támogatással.

Több területről dolgoznak össze

Ebben a szakaszban az SZTE-n az élő természettudományokat művelő kutatócsoportok szinte teljes palettája együttműködik, a biológustól a gyógyszerészig és orvosig; míg az eredmények értékelésében a vegyészek is részt vesznek.

Erre a fázisra épülnek a preklinikai állatkísérletes gyógyszerhatástani, toxikológiai, illetve a hatóanyagok biztonságos alkalmazhatóságát ellenőrző nemklinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok.

Ha a preklinikai vizsgálatok sikeresen igazolták a hatékonyságot és a biztonságosságot, akkor kezdődhet meg a gyógyszerészeti fejlesztés, ez magában foglalja a gyógyszerforma és beviteli mód kiválasztását, a gyártástechnológiai fejlesztést, amelyek az ipari, hatósági és betegelvárásokra épülnek. A humán klinikai vizsgálatokat, majd a piaci bevezetést követően pedig kiemelkedő a jelentősége a forgalomba hozatal utáni felügyeletnek.

A projekt célja horizontálisan és vertikálisan összefogni az intézményben hasonló, illetve egymáshoz kapcsolódó területeken aktív szakembereket, ezzel kiaknázva a kutatási infrastruktúra közös használatából és az egymást kiegészítő kompetenciákból eredő szinergikus hatásokat.

via MTI

Előző sztori

Kupabúcsú: bombagólokkal nyert a Fehérvár Szegeden

Következő sztori

Autós ütközött trolival a Szent István téren