Elérte a csúcsot az SZTE Jogi Karának felújítása

Visszakerült az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar főépületére az 1960-ban lebontott kupola, melyet eredetileg 1882-ben emeltek. Az 1,8 milliárd forintos bokrétaünnepet péntek délben tartották az épület előtt. A fejlesztés részeként a Tisza Lajos körúti épület műszakilag és a beltér szerkezetében is megújul.

Mérföldkőhöz érkezett az Állam- és Jogtudományi Kar Tisza Lajos körúti épületének felújítása. Megújult állapotban, 61 év után visszakerült a kupola méltó helyére. Ezzel, és annak villámvédelmi csúcsával együtt, az épület elérte a legmagasabb pontját, melyre ,,fejfedőként" került fel az ünnepi bokréta is.

A hagyomány szerint a bokrétaünnep az építők és építtetők közös ünnepe. Akkor rendezik meg, ha a ház alapjai - esetünkben az épület tartószerkezete - elkészül. Ilyenkor a népszokás úgy tartja, hogy az épület legmagasabb pontján bokrétafát vagy bokrétacsokrot helyeznek el.

Dr. Fendler Judit kancellár köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, hogy ez a beruházás az egyetem legemblematikusabb beruházása. Hozzátette, amikor már előkészítették a felújítási terveket, akkor rongálódott meg villámcsapás miatt az épület tetőszerkezete, ami miatt ,,még az ág is húzta a felújítást". Noha az eredeti tervek közt Fendler elmondása szerint nem szerepelt a tetőszerkezet renoválása.

Trócsányi László EP-képviselő szerint nem csupán az egész Egyetem, hanem a jogi kar centenáriumáról beszélhetünk, hiszen 1921 óta van jogi oktatás Szegeden. Az épület valaha egy polgári leányiskolának készült, végül mégis engedélyt kapott a jogi képzések megtartására. A képviselő megemlítette, hogy ő maga is itt kezdte el tanulmányait 1975-ben, de rajta kívül sok híres személy tanult még itt, akikből elismert jogász, illetve közjogász lett.

- Az egyetem felújítása szimbolikus. Egyrészt szól a múltnak, másrészt szól a jövőnek - mondta Trócsányi.

Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár szerint a bokrétaünnep egy köszönetnyilvánítás, egy ,,szimbolikus határkő" az építészeknek, a fizikai munkásoknak. Szerinte az ünneppel ,,Isten áldását kérjük a befejezés előtt álló épületre." Az ünneppel a kar azonban elmondása szerint messze túlmutat önmagán. Kifejezi azokat az eredményeket, amelyeket ,,az egyetemek és a felsőoktatás megújításával elértünk."

Utolsóként Görög Márta, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szólalt fel, aki szerint az árvíz utáni iskolaépítőkhöz méltón most ,,mi váltunk iskolaépítőkké", kiemelve, hogy a ,,Lófara" 70 éve a jurátusok otthona, és amikor az épület lelkületéről beszélünk, akkor azokra a generációkon át ívelő hallgatóságra gondolunk, akik itt végeztek.

A kupola 5,8 méteres átmérőjű, magassága a sisakig 5,5 méter. Formája a korábbiét idézi, melyet 1960-ban, az emeletráépítéskor bontottak le. Legmagasabb pontja a királyfa felső pontja, ami a járdaszinttől 29,10 méter magasra helyezkedik el. Tartószerkezete 10 darab acélbordából és merevítő fa boltívből áll. A torony folytonos ívelt felületét a boltívekre függőlegesen egybefüggő, hajlított pallók alkotják.

A további felújítások során az épületben található udvar üvegtetőt kap, ugyanitt egy új közösségi tér jön létre. Bővül és korszerűsödik az elektromos hálózat, további napelemeket helyeznek el a tetőn, új hallgatói, oktatási és kari helyiségek kapnak helyet. A jelenlegi 3795 négyzetméter alapterületű épület 4559 négyzetméterre bővül.

A bokrétaünnepet élőben közvetítettük, itt lehet megtekinteni.

Fotó: Sándor Judit