Al-Sziszi elnök új Egyiptoma

Ha Egyiptom szóba kerül, akkor rögtön a piramisok, vagy Tut Anh Amon mesés aranyszarkofágja jut eszünkbe esetleg a remek merülőhelyek a Vöröstengeren. Ha viszont vannak helyi barátaink és legalább kétévente ellátogatunk a Nílus partjára akkor nemcsak az ókori dolgokat vesszük észre, hanem a modern változásokat is. Sosem felejtem el, amikor fiatalkoromban elmentem az akkor „még csak” húszmilliós város szeméttelepe mellett. Spontán Dante pokla jutott eszembe. A város legszegényebbei éltek ott és igyekeztek minden felhasználhatót kiválogatni a szemétből, mindet, ami még ehető, vagy amit néhány fontért el tudtak adni. Gyermekek nőttek ott fel és a családok a tiltás ellenére, titokban disznókat neveltek, akiket szintén hulladékkal etettek.

A kormánynak ezt sikerült felszámolnia, öröm látni, hogy szelektív hulladékgyűjtés van és modern üzemekben dolgozzák fel az újra hasznosítható vagy komposztálható anyagokat. Kezd visszaszorulni a műanyagzacskók átkos jelenléte, hiszen ezek a Nílusban úsztak milliószám a tenger fele, vagy a szél kergette őket a sivatagban. Örömmel tapasztaltuk, hogy már megkérdezik az üzletekben, hogy kérünk-e zacskót és azt, hogy a szívószálak is már mindenütt papírból készülnek. Eltűntek a „logó belű” taxik és teherautók, amelyek iszonyat füstöt és finomport termeltek. A kormány olcsó autóvásárlási hitelekkel ösztönöz új járművek vásárlására. A hatás az, hogy csökkent a szmog és már a város több pontjáról újra látni lehet a piramisokat. A város lakosság átlag évi 2%-al növekszik és a külvárosokkal együtt ma 27 millióan élnek itt.

Látványosan csökkent a szegénynegyedek mérete a Mohamed Ali mecset és a „Holtak Városa” közelében. A kormány az új városrészekben kompletten bebútorozott újépítésű lakásokat ad a düledező viskók tulajdonosainak. A szegénység felszámolása fontos lépés a radikalizmus elleni harcban is, hiszen a Muszlim Testvériség vagy az Iszlám Állam éppen a legszegényebb rétegekre épít. A terrorveszély sajnos még megvan, de a rendőri és katonai ellenőrzőpontok főleg a turisztikailag fontos helyeken nagyban csökkentik egy támadás lehetőségét. A katonák több radikális csoportot számoltak fel, akik főleg a Sínai-félszigeten hajtottak végre merényleteket. Az sem elhanyagolható, hogy a kairói kormány mindent megtesz a migráció visszaszorítására a Földközi-tengeren. Ez annyira sikeres, hogy 2016 óta nem futnak ki embercsempészek az egyiptomi partokról.

Lebontásra kerültek a Királyok-völgyében épült viskók is, amelyekben illegális ásatásokat folytattak a sírrablók. Ezek hatalmas károkat okoztak a nemzet kulturális örökségének. Az új múzeum világszínvonalú tárlata méltóan mutatja be Egyiptom történelmét a fáraók korától az iszlám világáig. Lassan újraindul a turizmus is. Egyiptom is nagyon megszenvedte a világjárványt ezért Abdel Fatah al-Sziszi adókedvezményekkel és bérleti díjak elengedésével segített a turizmusban vagy a kiskereskedelemben dolgozóknak. Beoltott turisták már újra látogathatják a fáraók földjét. Egyiptom korrekt módon elfogadja a Szputnyik V vakcinát, illetve a magyar védettségi igazolványt is.

Georg Spöttle

Kiemelt kép: Getty Images

Előző sztori

Tényleges életfogytiglant kér az ügyészség a makói kettős gyilkosság elkövetőjére

Következő sztori

Milliárdokat költenek karácsonykor játékokra a magyarok