Hová tűnt az influenza?

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A nedves, csapadékos idő, egyszóval az ősz beköszöntével fokozatosan visszatér az emberiség egyik nagy járványa is: az influenza. A tavalyi év eleje óta azonban egyre jobban visszaszorulóban vannak az influenza okozta megbetegedések, egy olyan folyamat látszik kibontakozni, amelyre a koronavírussal szemben igencsak nagy szükségünk lenne. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a közösségi médiában összegezte, mi a helyzet az influenzával egy friss tanulmány alapján.

Számos törzs eltűnt

A szezonális influenza évről évre százezrek halálát okozza a világon. A vírusok globális keringését leginkább a szezonalitás és az emberek mozgása alakítja: utóbbi jócskán lelassult, sőt, egy időre meg is állt 2020-ban, így gyakorlatilag nem tudnak tovább terjedni az új törzsek.

Ha egy vírustörzs egyszerűen nem képes a fertőzési láncolatokon emberről-emberre továbbmenni, gyakorlatilag kihal.

Az utazási korlátozások és lezárások épp azt eredményezték az influenzavírusok esetében, amit legszívesebben a koronavírus kapcsán szeretnénk tapasztalni: egyszerűen kihaltak, eltűntek bizonyos törzsek, így azok terjedése is értelemszerűen megállt.

Vannak, amik menedékre leltek

Persze butaság lenne azt hinni, hogy akkor ezek után teljes mértékben eltűnt az influenza a Föld színéről. Bizonyos influenzavariánsok, mint például az A(H3N2) változat Dél- és Délkelet-Ázsiában húzódott meg, az A(H1N1) Nyugat Afrikában, az influenza B Victoria variánsa pedig Kínában tudott fennmaradni és terjedni.

A fennmaradó törzsek és variánsok bizonyos földrajzi régiókban találtak „menedéket”, ezek a területek lesznek később a figyelem középpontjában amikor az újrainduló világban megindulhatnak a kimaradt vírusok is.

via Facebook / Gábor Kemenesi

Előző sztori

Őszbe borulnak a Rotschild-kiállítás babái

Következő sztori

Pöttyös, bolond, kalapos: gombásznapot tartanak a Füvészkertben