A szegedi szecessziót bemutató kiállítással várja látogatóit a Somogyi-könyvtár

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A jellegzetes stílusirányzat leginkább építészetéről híres, amelyre világszínvonalú példaként szolgál a Reök-palota. Most a szecesszió szerelmesei megismerkedhetnek a korszak kiadványaival és más, talán kevésbé ismert alkotásaival a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár tematikus kiállítását megtekintve.

Szeged ikonikus, szecessziós stílusú épülete, a Reök-palota

A szecesszió világnapját, június 10-ét, 2013 óta minden évben megünneplik az ország számos pontján. Az irányzatot bemutató programsorozathoz a Somogyi-könyvtár idén is tematikus kiállítással kapcsolódik, ahol a könyvtár gyűjteményének a szecesszió időszakában készült kötetei, könyvillusztrációi, folyóiratai és egyéb dokumentumai idézik meg a századfordulós szegedi hangulatot.

A kiállítás megidézi a szecesszió építészetének egyik legjelentősebb alkotóját Lechner Ödönt, aki egyedi látásmóddal alkalmazott a magas építészetben addig mellőzött elemeket,így egyaránt merített a magyar népi motívumokból, valamint az ázsiai és az indiai formakincsből is. A tárlat az angol szecesszió kiemelkedő alakjának, Walter Crane-nek, valamint Bäck Manci szegedi fotográfusnak is emléket állít, aki 1915-ben nyitotta meg műtermét a városban.

A tárlat az építészeten kívül egyéb társművészetekre is kitekint, mint például a divat vagy a lakberendezés a szecesszió jegyében. Szeged kapcsán elengedhetetlen a szecesszióról beszélni, megismerkedni az irányzat egyedülálló és ikonikus elemeivel. A Somogyi-könyvtár kiállítása kedvet csinál ahhoz, hogy a városban sétálók figyelmüket az apró részletekre irányítsák, s megértsék, mi teszi ilyen különlegessé a szegedi épületeket.

Szecessziós kisokos

Az új irányzat az 1890-es években elemi erővel tört felszínre és vonult át Európán, lerombolva a régi eklektikus szemléletet. A szecesszió szó kivonulást, elkülönülést jelent, képviselői arra törekedtek, hogy az alakulóban lévő élet lendületét, a technikai fejlődés hatására mind jobban felgyorsuló jelent közvetítsék, az egyéniség kibontakozását hirdessék. Az 1879.évi nagy árvízben elpusztult Szeged az újjáépítés megkezdésével magáénak érezte azt a lendületet, amelyet az irányzat képviselt. Az új épületekben – amelyek a mai napig is a város szimbólumainak számítanak – mozaikszerűen meg-megjelent a szecesszió, amely alig két évtizedig hódított Szegeden, nyomában mégis félszáz épület nőtt ki a földből, így például 1907-ben a Reök-palota Magyar Ede tervei alapján, Lechner Ödön és Erdélyi Mihály munkája a Deutsch-palota, a Raichl J. Ferenc által tervezett háromemeletes, saroktornyos Gróf-palota, vagy a szegedi tanár és építész, Kótay Pál kimagasló építőművészi teljesítménye, a Beregi-ház.

FONTOS: a vírussal szembeni hatékony védekezés érdekében a korábban bevezetett intézkedések továbbra is érvényben vannak. A Somogyi-könyvtár központi épületében, valamint fiókkönyvtáraiban megtartott rendezvényeket, kiállításokat csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők, valamint a felügyeletük alatt lévő, 18. életévüket be nem töltött személyek látogathatják. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, a helyszínen a maszk használata kötelező.

Somogyi-könyvtár

Előző sztori

Négy tűzesettel küzdöttek meg a Csongrád-Csanád megyei lánglovagok tegnap

Következő sztori

Forradalmi műtéti eljárással kezelik a tüdőrákkal küzdő betegeket az SZTE Sebészeti Klinikáján