A vádirat szerint a vádlott ügyvezetője volt egy szegedi székhelyű gazdasági társaságnak, amely jellemzően őrző-védő szolgáltatást, honlap- és katalógus készítést, valamint egyéb marketingtevékenységet végzett.
A vádlott által vezetett gazdasági társaság a 2014-es évben 1,2 milliárd forint összegű forgalmat bonyolított le. Ennek ellenére a vádlott azért, hogy az őt terhelő és az általános forgalmi adó adónemben fennálló adófizetési kötelezettsége alól mentesüljön, valótlan tartalmú számlákat fogadott be a társa által vezetett gazdasági társaságtól.
A fiktív számlák befogadásán túlmenően a vádlott a bevallásaiban további olyan beszerzéseket tüntetett fel, amelyek mögött bizonylattal alátámasztott gazdasági kapcsolat nem állt. A vádlott által vezetett gazdasági társaság a 2014-es évben negyedévenként teljesítette adóbevallási kötelezettségét, amelyeket valótlanul nyújtott be a székhely szerint illetékes adóigazgatósághoz.
A vádlott a cselekményével az állami költségvetésnek 187 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A társa által vezetett gazdasági társaság a fiktív számlák kibocsátásával mindehhez mintegy 31 millió forint értékben nyújtott segítséget.
A vádlott mindezeken túl a cége vonatkozásában elrendelt adóellenőrzések során a hatóságokkal nem működött együtt, iratbemutatási és pótlási kötelezettségének sem tett eleget, valamint a könyvelése sem volt megtalálható.
A főügyészség a vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével és számvitel rendje megsértésének bűntettével vádolja. A társával szemben a főügyészség bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.
A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.
