Több kutatási projekt zajlik a Füvészkertben

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A szegedi egyetemi füvészkert jóval több, mint egy szép nagy kert sok növénnyel: az intézményben komoly szakmai munka folyik. Kutatóhely is, ahol növényfajokat szaporítanak, telepítenek. Az SZTE Füvészkertben a 2000-es évek eleje óta folynak természetvédelmi vonatkozású kutatások, a füvészkert szakemberei több nemzeti parkunk munkatársaival dolgoznak együtt fajmentésben, fajszaporításban. Most többek között löszpuszta-gyepek helyreállításán dolgoznak.

Az SZTE Füvészkertben a kényszerű bezárás miatt sem áll meg az élet: a füvészkert munkatársai most is több kutatási projektben vesznek részt. Így például a Körös-Maros Nemzeti Park löszpuszta-gyepeinek helyreállításában is, méghozzá karakter/specialista növényfajok szaporításával, telepítésével. Ez a projekt 2017-ben kezdődött, lényege pedig, hogy a nemzeti park területén lévő ritka, veszélyeztetett, illetve védett növényfajokat szaporítják és telepítik vissza.

Az SZTE Füvészkert munkatársai a terepmunkát végezték: ők gyűjtötték be 83 löszgyepen élő növényfaj szaporítóképleteit.

– A begyűjtött szaporítóképletek, szaknyelven propagulumok egy részét magszórással juttatjuk ki a regenerációra kijelölt területekre, más fajok esetében pedig kiültetésre alkalmas egyedeket nevelünk, és a palántákat ültetjük ki a területen előre meghatározott hálózatban – mondta Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója.

Magszórással szaporítják például az ereszes hagymát, a hólyagos csüdfüvet, a magyar szegfűt, a mezei varfüvet, a hegyi lent és az osztrák zsályát.

Ex situ, vagyis az eredeti élőhelyen kívül szaporított növények a tavaszi hérics, a bíborfekete hagyma, a közönséges spárga, a töviskés imola, a kőmagvú gyöngyköles és a változó gurgolya is.

A mérleg igen impozáns: a szakemberek összesen 72 faj 31 ezer 348 egyedét ültették ki, és 250 ezer darab magot vetettek el a nemzeti park területén, így például a Kígyósi-pusztán, a Kardoskúti Fehértón és a Csanádi-pusztán.

És hogy mi történik most a Füvészkertben? Bár a látogatók előtt zárva van a kert, a munkatársak az aktuális téli háttérmunkákat végzik ebben az időszakban. Elvégzik a szükséges karbantartási munkákat, metszenek: az ősszel megnövő növényeket visszavágják, így tavaszra, a látogatók érkezésére megújulnak.

– A tavaszi, nyári időszakban fákat kivágni vagy ágakat metszeni nem szoktunk a fészkelés miatt, hogy ne zavarjuk meg a madarakat, ennek a tél az időszaka. Ahhoz, hogy újra nyithassunk, fel kell újítani a pihenőnél a padokat, az asztalokat, a növények mellett ezekre is gondolnunk kell. Kinti ültetés az évnek ebben a szakaszában nincsen, az üvegházakban dolgozunk sokat: ilyenkor folytatjuk a szaporító munkálatokat, a magokról való nevelést, a dugványok most már begyökeresedtek, a becserepezésük tart, ezek a munkák kitöltik a mindennapokat – sorolta a teendőket Németh Anikó.

Ebben az időszakban még üres a lepkeház is: az első szállítmányt április közepére várják Costa Ricából. A lepkekert minden évben május 1-jén nyit, addigra szeretnék, ha a lepkék belaknák az üvegházukat.

– Az első két szállítmányban mindig több lepkét rendelünk, eddig 400 báb érkezett, idén először 500 lepkebábot rendeltünk. Az ezt követő szállítmányokban 250 báb jön majd a füvészkertbe – mesélt az üvegház benépesítéséről az igazgató. – Ez az ütemezés azért jó, mert vannak olyan egyedek, amelyek akár hetekig vagy akár két-három hónapig is röpködnek majd, mint például az azúrlepkék és a denevérlepkék – tette hozzá.

(Forrás: SZTE)

Videó!
Előző sztori

Enyhe, de csapadékos hétvégére számíthatunk

Következő sztori

22 határsértőt fogtak egy nap alatt megyénkben