A koronavírus legyőzője olyan, mint egy rockzenész - Karikó Katalin soha nem adja fel

Az interjú elején kiderül, hogy a nemzetközi hírnévre szert tett egykori szegedi tudósnak Kisújszálláson nagyon jó kémia- és biológiatanára volt az általános iskolában. Ma is büszke rá, hogy nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilág tantárgyi versenyen. A középiskolában is kiváló pedagógusok tanították. 1973-ban vették fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas volt. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kapott, Tomasz Jenő szerves kémikus hívta meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába. Akkoriban azt érezte, minden, amit csinál, hallatlanul fontos. 1982-ben doktorált, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témája. És jött a kijózanodás: 1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és elküldték – éppen a harmincadik születésnapján kapta meg az értesítést.

– Csak a külföldi munka jöhetett szóba?
– Magyarországon akartam dolgozni, de választ sem kaptam a megpályázott állásokról. Azután Európában próbáltam elhelyezkedni: Montpellier-ben, Londonban és Madridban, mert ott foglalkoztak hasonló rövid RNS-molekulákkal. Fogadtak volna azzal a feltétellel, hogy hozom az ösztöndíjam, de ösztöndíjam nem volt. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában sikerült állást szereznem, ott is ez a kis RNS-molekula volt a vizsgálat tárgya.

(...)

– A karrierje hullámzása nem szegte kedvét?
– A Temple után Washingtonba mentem, ott tanultam meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) kerültem, ahol huszonnégy évig kutattam. 1990-ben visszautasították az első mRNS-pályázatomat, de nem csüggedtem. Minden évben, jobban mondva havonta pályáztam, és bár egyre jobbak lettek az eredmények, csak magamat tudtam meggyőzni, hogy folytassam. 1997-ban Drew Weissman immunológus állást kapott a UPennen. HIV elleni vakcinát akart csinálni. DNS-sel próbálkozott, de az nem működött. Én meg eldicsekedtem az mRNS-tudományommal, és elkezdtünk együtt dolgozni. A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. Az egyik legismertebb szaklapban, az Immunityben jelent meg a cikk. A világ két vezető biotechnológiai cége, a BioNTech és a Moderna szerezte meg a szabadalmi jogot. Egy másik cégtől, mert időközben az egyetem eladta a használati jogot. A német BioNTech 2013-ban állást kínált. Most az ezerötszáz szakembert foglalkoztató cég alelnöke vagyok.

(...)

– Minden kapcsolatot felszámoltak a szülőfölddel?
– Szó sincs erről. Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok is vagyunk. Németországban magyar állampolgárként dolgozom. Mindig volt magyar útlevelünk, és évente hazajárunk. Örülök, hogy magyarnak születtem. Boldog és gondtalan volt a gyermekkorom, a diákéveim. A könnyűzenei élet akkori gazdagsága, a jobbnál jobb hangú énekesek, a szép dalok ma is egy pillanat alatt visszaröpítenek az ifjúságomba. Általános iskolás korom óta Zorán és Dusán dala, a Gyémánt és arany volt a himnuszom, amiből erőt merítettem.

– A Szegedi Tudományegyetemmel nincs szakmai kapcsolata. És a magyar tudomány egészével?
– A Debreceni Egyetem bőrklinikájának vezetője, Reményik Éva professzor felkért, hogy a tanácsaimmal segítsem a munkájukat. A tanácsok mellett küldtünk nekik a DNS-hibák javítására alkalmas enzimet kódoló mRNS-t. A hazai tudomány külföldön is velem van. Az egyik legközelebbi munkatársam Pardi Norbert. Az én édesapám és az ő nagyapja hentesként egy üzletben dolgozott Kisújszálláson. Norbertet kisgyerekkora óta ismerem. Most ő irányítja az egykori laboromat. Szabó Gábor Tamás kardiológus ugyancsak kisújszállási, Boros Gábor molekuláris biológus pedig tiszteletbeli kisújszállási. A két Gábor a Debreceni Egyetemen végzett, most a BioNTechnél velem dolgoznak.

– Kutatásainak is köszönhetően készült el rekordgyorsasággal a koronavírus elleni vakcina. Sokan a Nobel-díjat emlegetik ezen eredménnyel kapcsolatban. Korábban arról beszélt, hogy gyerekkorában az édesanyja minden év október elején izgatottan hallgatta a rádióban, hogy ki és miért kapott abban az évben Nobel-díjat. Remélte, hogy egyszer a jó tanuló kislánya lesz az. Erre azt felelte: „Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!” És ha jövő októberben mégis elhangzik a neve?
– Ezt ő már nem érheti meg. Éppen két éve, 2018 decemberében, 89 évesen meghalt. Hihetetlen egyéniség volt. Azért, hogy kapcsolatot tarthasson a családjával, megtanulta a számítógép használatát. Amikor Mainzban voltam, minden nap várta, hogy Skype-on felhívjam. Várt, mert ő nem akart zavarni. Sok kutatótársam integetett neki, mert gyakorta munka közben jutott eszembe, hogy későn érek haza, ő meg Budapesten a nővéremmel vár rám a számítógép előtt. Így volt olyan, hogy megbeszélések közben is felhívtam. Az internetről olvasott mindent, a lányom versenyeit is a számítógépen nézte végig. Zsuzsi a UPennen szerzett kriminológiából mesterfokozatot. Ott kezdett el evezni, 19 évesen, és egy évtizeden át az amerikai evezősválogatott tagja volt. Két olimpián és öt világbajnokságon nyert aranyérmet nyolcasban, illetve párosban.

– Hogyan kezeli a hirtelen jött világhírt?
– Nehezen, erre nem készültem, készülhettem fel. December elején folyamatosan százas volt a pulzusom, alig tudtam aludni.

– A világban erős az oltásellenesek hangja. Mit üzen azoknak, akik félelemből, tudatlanságból, mások hatására, vagy bármilyen ok miatt ellenzik a védőoltások beadását?
– Igyekszem megtudni a félelmük okát, és a bennük felmerülő kétségekre, kérdésekre specifikus választ adni. Az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában. A legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. Persze mindig vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni, és már eldöntötték, hogy nem kérnek az oltásból. Azok nemcsak saját egészségüket, de másokét is veszélyeztetik, ha megfertőződnének.

– Az mRNS-alapú vakcinákkal már oltják az embereket. Ez olyan szakmai siker, ami gyógyír lehet a korábbi évek megpróbáltatásaiért. Hátradől, mert elvégezte a nagy munkát?
– Mostanság jó lenne, ha egy kicsit több idő jutna alvásra, de hátradőlésről és a munka abbahagyásáról szó sincs. A kutatók is olyanok, mint a rockzenészek, nem hagyják abba. Amíg csak lehet, játszanak.