Trócsányi László szerint a jogászszakma számos kaput nyit meg a fiatalok előtt

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Jogász Egylet (MJE) mindig is világítótorony volt a magyar jogásztársadalom számára. A patinás, az egész országot lefedő szervezet ma is az ügyvédek, bírák és ügyészek szakmai eszmecseréjének a színhelye. Az MJE küldöttgyűlése szeptemberben magas részvételi arány mellett és elsöprő többséggel Trócsányi ­Lászlót választotta meg új elnökének. Az alkotmányjogász professzorral, volt igazságügyi miniszterrel többek között az elnöki céljairól, a hazai jogászság és a közélet összefonódásáról beszélgetett a Magyar Nemzet. A cikkből kiderül az is, hogy szerinte miért olyan népszerű a jogászszakma a fiatalok körében.

– Nemrég megválasztották a Magyar Jogász Egylet elnökévé, amely hazánk legpatinásabb és legnagyobb múltú jogászszervezete. Milyen sajátos története van a szervezetnek?
– Az egylet 1879-ben alakult meg, abban az időszakban, amikor a kiegyezés történt. A magyar jogásztársadalom tagjai, az ügyvédek, a bírák és az ügyészek ekkor érezték azt, hogy egy társaság létrehozásával fejleszthetik a magyar jogot, ugyanis ez az időszak egyben az osztrák jogtól való leválás időszaka is volt. 1880-tól folyamatosan voltak jogászegyleti értekezések, amelyek elsősorban a magyar jogpolitika és igazságügyi politika alakítását szolgálták. A jogászegylet lényegében mindig is világítótorony volt a magyar jogásztársadalomnak, a történelem során folyamatosan elismerték a szerepét. Utóbbit példázza, hogy még a Kádár-korszakban sem szüntették meg, bár akkoriban politikai ellenőrzés alatt állt, a kommunista rendszer ugyanis nem tűrte meg a független gondolkodást. Még ekkor is jelentek meg értékes tanulmányok, voltak értékes munkák, a szövetség megmaradt a tudományos szerepköre mellett. A rendszerváltozás, 1990 óta újra jellemzővé vált az MJE ideológiai érintetlensége és az aktív szerepvállalása, olyan elnökökkel az élen, mint Király Tibor, Máthé Gábor vagy Sárközy Tamás. Én magam azzal a céllal veszem át az elnöki szerepkört, hogy a tradíciókat tiszteletben tartsam, emellett pedig szeretnék új lendületet is vinni a szervezet működésébe. Új munkamódszerekre és megközelítésekre van szükség, különösen a mai, megváltozott körülmények között. Emiatt az egyletnek is át kell gondolnia, hogy miképp tud a 21. század kihívásainak megfelelni, hogyan tud részt venni a jog fejlesztésében és segíteni az igazságügyi politikát.

[…]

– Mit gondol, ma milyen a megítélése a jogászoknak? Utalt rá, hogy a jogászszakma töretlenül népszerű a fiatalok körében. Miben látja ennek okát?
– A megítéléssel kapcsolatban érzek némi ellentmondást. Egyrészről gyakran mondják a jogászokra, hogy paragrafusrágók, hogy ők az állandóan kiskapukat keresők. Egy pervesztes félnek vagy a vádlottnak nyilván nincsenek jó emlékei az ellenfél ügyvédjéről, az ügyészről vagy a bíróról. Másrészről tagadhatatlan, hogy a jogászszakma ma is az egyik legvonzóbb pálya, amely számos kaput nyit meg a fiatalok előtt. Manapság rendkívül sokan akarnak jogászok lenni. A kommunista rendszer politikai okokból nem szerette sem a jogot, sem a jogászokat, az ötvenes években a debreceni jogi karon beszüntették a jogi oktatást. Ezzel szemben ma fontos szerep a miénk, a jogász az élet minden területén szerepet vállalhat, ezért sem mindegy, hogy a társadalom mit gondol a jogászságról, milyen a beléjük vetett bizalom. Szintén a jogászegylet vállalásai közé tartozik, hogy a társadalomnak a jogászokról alkotott elképzelését helyre tegye. Célom lesz továbbá, hogy kialakítsunk új pályázati rendszereket a gyakorló jogászoknak, ugyanis ők azok, akik az igaz­ságügyi politikának érdemben segíteni tudnak. A fiatal jogászokat is meg kell szólítanunk, gyarapítani kell a gyakorló jogászok publiká­ciós lehetőségeit.

A teljes interjú ITT olvasható.

Előző sztori

67 további fertőzöttet szűrtek ki Csongrád-Csanádban

Következő sztori

Íme a makói modell sikerének titka