Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Sport

Nyári Sándor: A bajnoki cím örökre összeköt bennünket

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Nyári Sándor neve egybeforrt a szegedi röplabdával. 1980-ban érkezett Szegedre, majd tizenöt év alatt a város első labdás bajnokcsapatát építette. Ahogy mondja, ennek örök az emléke, ugyanúgy, ahogy az elmúlt negyedszázad sikerei és kudarcai is nyomot hagytak benne. Évek óta Budapesten él, ott elevenítettük fel a múltat a bajnokcsapat 25 éves évfordulóján.

— Negyedszázad vagy 25 év. Akárhogy mondjuk soknak tűnik. Az emlék és az élmény örök?
— Különösen úgy sok, hogy akkor voltam negyvenvalahány, most meg hetvenen túl vagyok. Sok dolog történt ebben a 25 évben, siker és kudarc egyaránt, de az a bajnoki cím örök, egy és elvehetetlen, játékosnak, edzőnek, stábtagnak és szurkolónak egyaránt. Nyertünk még utána egy bajnoki címet a Szegeddel, majd nyertem a BSE női csapatával is két bajnoki aranyat, de az már nem volt olyan. Az első az igazi.

— Az első bajnoki címben 15 éves munkád volt, ráadásul az 1995-ös siker előtt már többször ott voltatok a kapuban. Így utólag visszagondolva nehéz volt az út a csúcsra?
— A DÉLÉP 1980-ban a nevére vette ezt a csapatot és a lehetőségéhez mérten felkarolta a röplabdát. Az NB II. hetedik helyén vettem át a fiúkat, két év múlva az élvonalban voltunk, 1986-ban bronzérmet szereztünk. A DÉLÉP ameddig tudott támogatott, majd Körtvélyessy Péter állt mögénk és két évig Építők néven szerepeltünk. Jött a Papiron korszak, Nádor Viktor, a Piért igazgatója vette szárnyai alá a klubot. Abban az öt évben voltak nagy botladozásaink. Nem volt akkora a cég, hogy egy bajnokesélyes csapatot életben tartson. Akkor előfordult, hogy  mi vezetők saját pénzből dobtuk össze a játékosok fizetését. Annak ellenére nem panaszkodom, hogy nehéz időszak volt, mert ez kellett ahhoz, hogy a Pálmai Antal vezette Medikémia támogatásával ne csak esélyesek, de bajnokok is legyünk. Új fejezetet nyitottunk Szeged sportjában, mert mi voltunk labdás sportágban a város első bajnokcsapata. Ez nem jöhetett volna létre nélkülük.

1995. június 9-én, este fél 8 körül lendült a magasba a bajnoki serleg az Újszegedi Sportcsarnokban.

— A szegedi utánpótlásra épült a csapat, melléjük igazoltatok kitűnő magyar játékosokat és két ukrán légióst. Ez a csapat pedig 1995. június 9-én a csúcsra ért. Mi az, ami mindig eszedbe jut arról az évről és a bajnoki döntőről?
— Nagyon sok gondolatot ébresztesz bennem. Persze elsősorban a szépre emlékszik az ember, de követtem el hibát is. Egy várat építettünk nulláról, ami sok hibával is jár, és én sem voltam hibátlan. Az alapszakaszban egyértelmű volt a fölényünk, a döntőben a két bolgár világklasszissal, Arsovval és Konstantinovval felálló Csepellel találkoztunk. Már a negyedik meccsen bajnokok lehettünk volna a fővárosban, de ott nem tudtuk nyerni, az ötödik, mindent eldöntő meccsen már 2-0-ra vezettünk, de a csepeliek egyenlítettek. Az ötödik szettben Rácz Laci szerzett pontot 12-11-nél, Oláh János kollégám időt kért. Így 25 év távlatából talán dicsérhetem magam annyira, hogy akkor azt mondtam a fiúknak: csak Arsovot, befele szűken. Így történt, a bolgár ütött, és be is takarta a blokk. Ott dőlt el a bajnoki cím. Még 1-1 pont volt mindkét oldalon, majd újra Arsov, belépett a hármas vonalon belülre. Nusser Öcsi kollégám eszmélt legelőször, ifjabb Kiss Lajos játékvezető befújta a pontot és jött a futás a pálya közepe felé 3000 szurkolóval a hátam mögött. Minden játékost levetkőztettek a szurkolók, az utolsó zokniból is relikvia lett, így az aranyérmet alsónadrágban vette át a csapat. Másfél órát ünnepeltünk a csarnokban, majd hajnalig a Ligetben folytattuk. Feledhetetlen este volt.

Marina Rómában filmcsillag, Szegeden legenda lett
Breitner János és Koós János is slágerre vitte Rocco Granata Marina című dalát Harsányi Béla és Hadai Győző magyar fordításában, aminek 1995. június 8-án újabb virágkora kezdődött Szegeden. Aki ott volt a Ligetben, az aranyünnepen, az biztosan Nyári Sándor hangján idézi fel a slágert. “A Marina mellett néhány Presser- és Illés-sláger is elhangzott akkor a színpadon. A srácokkal együtt énekeltünk, a Dollár Boys zenekar kísért bennünket. Néhány évig zenéltem fiatalon, így nem voltam lámpalázas, amikor mondták, hogy énekeljek. Félórás volt a rögtönzött koncert, nagyon szép emlék. Azóta, ha a szurkolókkal találkozom, rendszeresen megemlítik, hogy ott a Ligetben együtt énekeltük a Marinát.

— Egy évvel később újabb bajnoki címet nyertetek, majd nagy célokat fogalmaztatok meg, nemzetközi szinten is meghatározó csapatot terveztél, ami nem jött össze. Van benned hiányérzet?
— Hiányérzet és keserűség is van, mert ott követtem és követtük el vezetőtársaimmal a nagy hibát, amikor nem elégedtünk meg azzal az állapottal, ami van. Nem tudtuk meddig nyújtózkodjunk, bár a takaró még ért volna. Azt mondtuk, ha lúd, akkor legyen kövér és mivel a magyar mezőnyben nem voltak az akkori csapathoz mérten jobb játékosok, hoztunk még külföldieket. Pedig, ahogy említetted, a csapat igazi ereje abban rejlett, hogy hét szegedi nevelésű játékos volt a keretben és játszott meghatározó szerepet. Olyan útra léptem, amin előtte még nem jártam és jártunk, a magyar sikerek után nemzetközi sikereket szerettünk volna elérni, tehát a jóból még jobbat faragni. De nem volt tapasztalatunk, saját kútfőből csináltunk mindent. Ha már dollárezrekért igazoltunk külföldieket, akkor játszattuk őket. A magyarok közül, akik a bajnoki címeket hozták, okkal és joggal többen megsértődtek, és bár sajnáltam a játékosokat, meg is keseredtem kicsit, de akkor sem mondhattam nekik, hogy ti játszotok, a jobb és drágább külföldiek a padra ülnek. Nehéz volt ezt pedagógiailag feldolgozni. Hibáztam, mert belementem abba a darálóba, hogy még jobbat, még többet, még erősebbet építsünk.

Nyári Sándor 2020-ban. Edzőként kétszer nyert bajnoki címet a Medikémia Szegeddel és kétszer a BSE nőicsapatával.

— Pedig néhány ponton múlt csak, hogy másképp alakuljon a sorsotok.
— A Bajnokcsapatok Európa Kupájában a bécsiek ellen idegenben a bírók elcsalták a meccsünket és kikaptunk 3-0-ra. Itthon hiába nyertünk mi 3-0-ra, két ponttal az osztrákok mentek tovább. Onnan jött a vesszőfutásunk, ami ugyan örök dobogót jelentett a magyar mezőnyben, de az már nem volt az igazi.

— Budapestre költöztél, és aki nem követte a folyamatosan a pályafutásodat, meglepődhetett, amikor néhány éve a BSE nőicsapatával is bajnoki címet nyertél kétszer. Váratlan volt ez a siker számodra is?
— Egy újságíró csinált velem interjút, amikor a BSE padjára kerültem. Minden második kérdése az volt: hogy veszem én a bátorságot magamnak, hogy négy éve nem edzősködöm és kesergek a tönkrement csapatomon és mégis egy magyar éllovas nőicsapat padjára ülök. Számon kérte, hogy fiatal, naprakész edzők vannak munka nélkül, én meg már a múltból kapirgálom a tudásomat. Felhúztam a szemöldököm, és azt mondtam neki, hogy hívtak, jöttem, megpróbálom. Tudtam, hogy a lányokkal másképp kell beszélni, de azt is tudtam, hogyha a fiúkkal elvégzett munka kétharmadát megcsináljuk, akkor dobogón végzünk. Aztán amikor bajnokok lettünk azt írta, hogy bocsánatkérésképpen egy szem negrót adok Nyári Sanyinak. Nagy kihívás volt, sokan megmosolyogtak, amikor elvállaltam, de a lányok és a klub vezetése bíztak bennem, és ennek két bajnoki cím lett az eredménye.

Nyári Sándor ma már nagypapaként éli mindennapjait, igaz szakkomentátorként még találkozhatunk vele röplabdameccseken.

— Budapesten beszélgetünk, itt élsz évek óta, bár a neved egybeforrt Szegeddel. Mikor jártál utoljára a városban?
— Februárban. Nagyon sok orvos barátom van a városban, kivizsgálásra mentem, mert a szívem rakoncátlankodik, és ha gyógyulni akarok, akkor mindig odamegyek. Ilyenkor találkozom a barátokkal, vacsorázunk, beszélgetünk, bejárom Szegedet. Szerencsére mindig van kit felhívni és mindig van kivel találkozni. De az életem már Budapesthez köt. A feleségemmel a fővárosba költöztünk, Levente fiam évek óta Angliában él, vele ritkábban találkozunk, de Emese lányom a szomszédunkban lakik. Az unokáim rendszeresen jönnek hozzánk, én pedig élvezem nagypapák életét. A röplabdával sem szakadt meg a kapcsolatom, az M4 Sportnál szakkomentátorkodom.

— Öt évvel ezelőtt Szegeden, a sportcsarnokban találkozott a bajnokcsapat, most a koronavírus miatt ez várat magára a negyedszázados évfordulón. Tartod a kapcsolatot a játékosokkal?
— Legutóbb Petheő Gabival beszéltem telefonon, Schildkraut Krisztiánnal, aki az MTK edzője, sűrűbben összefutok a szakkomentátori munkám miatt. De találkoztam Polgár Gabival is, vagy éppen Urfi Csabival Kaposváron, Demeter Gyuri búcsúmeccsén. Van velük kapcsolatom, de csak annyi, amennyi így 25 év távlatában normális. A bajnoki cím összeköt örökre bennünket és azt gondolom, hogy hibáinkat és erényeinket elismerve, de mindenki értékes és emlékezetes munkát végzett a csapatban és a klubban. Szeretem őket és remélem ők is jó emlékükben őriznek.

A Medikémia Szeged 1995-ös bajnokcsapata Álló sor balról: Dr Csiszér Előd (csapatorvos), Petheő Gábor, Jurij Melnyicsuk, Csíkos Gábor, Nyári Sándor (vezetőedző), Polgár Gábor, Somodi István, Oleg Belik, Nusser Elemér (másodedző) Guggolnak: Rácz László, Torma Péter, Urfi Csaba, Schildkraut Krisztián, Kása Róbert, Rácz László (a képről hiányzik: Jónás László gyúró)

Így emlékszik Nyári Sándor a bajnoki döntő utolsó perceire:

Negyedszázados bajnokcsapat

25 évvel ezelőtt, 1995 június 9-én nyerte meg első bajnoki címét a Medikémia Szeged röplabdacsapata. A negyedszázaddal ezlőtti mérkőzés utolsó perceit Nyári Sándorral elevenítettük fel. Az eredeti mérkőzésen Cs Gát László volt a kommentátor.

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2020. június 8., hétfő

Tovább olvasom

Sport

Mikler Roland: Rajtunk biztosan nem múlik a szezonkezdés

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Négy és fél hónap után kezdhette meg a közös munkát a MOL-Pick Szeged kézilabdacsapata.

Tovább olvasom

Sport

Stabilitást vár csapatától Szabó Zoltán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Az SZVE szerdán a Péccsel mérkőzik Budapesten.

Tovább olvasom

Sport

Germán Tamás: Nincs megtiltva, hogy nyerjünk Szombathelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/kibedipeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Aktuál