Közélet

Így érintette Csongrád megyét Trianon

Így érintette Csongrád megyét Trianon

2020. június 4., csütörtök
Így érintette Csongrád megyét Trianon

A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából egy történész segítségével felidézzük, mit is veszített Csongrád megye az országcsonkítás során.

– Csongrád megyét közvetlenül is érintették a terület-elcsatolások ugyanis a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került Horgos község és környéke, összesen 107 négyzetkilométer, illetve több mint nyolcezer lakos – kezdte a múltidézést dr. Gali Máté, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa. – Horgost 1941 tavaszán, Jugoszlávia összeomlásakor a magyar csapatok visszafoglalták, ám a háború végével a település ismét Jugoszláviához került, és azóta is a délszláv állam része – tette hozzá.

Csongrád vármegye egy 1910-es térképen (Forrás: Wikipédia)

Dr. Gali Máté elmondta, Csongrád 1920 után határ menti területté vált, így a megye addigi gazdasági kapcsolatai megrendültek, mert az újonnan húzott határok módosították a térség gazdasági viszonyait, illetve a vonzáscentrumok korábban kialakult rendjét. – A dél felé irányuló kereskedelem gyakorlatilag megszűnt, és újabb kapcsolatok a vasúti és közúti közlekedés hiánya, illetve elégtelensége miatt csak igen nehezen jöttek létre. Az élelmiszeripart érzékeny veszteségek érték – részletezte. Kiemelte, a határvárossá lett Szegedmegőrizte, illetve a városba menekítette a több megyényi hatáskörrel bíró ipari és kereskedelmi hivatalokat, államhatalmi és államigazgatási szerveket, továbbá kulturális intézményeket. – 1920-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözése növelte a város kulturális jelentőségét. A csanádi püspök Szegedre költözése után – 1923-tól – a város a római katolikus egyházi szervezet keretébe püspöki helynökség székhelyeként illeszkedett be – hangsúlyozta.

Trianon szülte Gyálarétet

A trianoni békediktátum értelmében a Szegedtől mintegy tíz kilométerre található Gyála község a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került. A település egy kis része azonban Magyarországon maradt és Gyálarét néven önálló községgé szerveződött. Gyálarét 1921 és 1945 között Csanád–Arad–Torontál egyesített vármegye, majd öt évig Csanád vármegye Torontáli járásának volt a része. 1950-ben Csongrád megye Szegedi járásához került. 1973 óta pedig Szeged részét képezi.

dr. Gali Máté megemlítette, hogy a trianoni békediktátum némiképp hatást gyakorolt Békés és Csongrád megye agrárnépességének belföldi munkavállalási lehetőségeire is. – Az első világháború előtt az igen termékeny Mezőföldre a felvidéki vármegyék mellett Békésből és Csongrádból is érkeztek mezőgazdasági idénymunkások, úgynevezett „summások”. Az ország északi peremterületeinek elcsatolása után azonban a „summások” nagy része kiesett, így a megmaradt kibocsátó területeknek az addigiaknál nagyobb idénymunkás-szükségletet kellett kielégíteniük – összegezte.

Barátibb elképzelések

– Az olasz és francia béke-előkészítő bizottságok a békekongresszuson nem álltak elő konkrét határjavaslatokkal, szemben az angolokkal és az amerikaiakkal. Az angolok Magyarországnál hagyták volna a Csallóközt, a partiumi részt, Bácskát és a baranyai háromszöget. Az amerikai béke-előkészítő bizottság ezen felül meghagyta volna Kárpátalját is. Az angolok és az amerikaiak is az 1910-es magyar népszámlálási statisztikákból dolgoztak, ami községsorosan ismertette a települések lakosságának anyanyelvi megoszlását – fogalmazott dr. Gali Máté.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.