A koronavírus mutációja nem feltétlenül rossz dolog – mondja az SZTE professzora

–A „COVID–19-pandémiától” hangosak a hírek, az „új típusú koronavírus” elnevezést néhány hét alatt megtanulta a világ. Az a wikipediából is tudható, hogy a vírusnak nevezett „szubmikroszkópikus biológiai organizmus nem sejtes szerveződésű, parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni”. Mi az „új” a COVID–19 világjárványt okozó organizmusban a virológus számára?– Önálló víruscsaláddal állunk szemben. A humán patogén koronavírusok hét faja közül négy már évszázadok óta közöttünk él: náthaszerű tüneteket okoz, kevésbé virulens, többnyire a hideg évszakban jelentkezik, majd tavasztól elcsendesedik. A három újabb humán koronavírus az ezredforduló után került át állatról emberre. Például a SARS-CoV–1 eredeti gazdája egy cibetmacska faj volt, s riadalmat keltett, hiszen – súlyos, akut légzőszervi problémát okozva – közel 10 százalék volt a mortalitása. Ezt a járványt aránylag rövid időn belül sikerült megállítani. Valószínűleg a tevéről került emberre 2012-ben egy viszonylag távolabbi rokon, a MERS-CoV, amelyről tudni kell, hogy a fertőzött paciensek közül minden harmadik meghalt. Ez a vírus már kétszer visszatért, de a járvány a Közel-Keletre korlátozódik.A jelenlegi COVID–19 pandémiát a SARS-CoV-2 koronavírus okozza.Ez rokona a SARS-CoV–1 vírusnak. Mindkét SARS vírust jellemzi, hogy a köpenyükben található tüskefehérje (S-protein) receptorkötő doménjével kapcsolódik az emberi sejtek felszínén elhelyezkedő ACE2 receptorhoz, s így kerül be a vírus a sejtbe. Ennek a jelenlegi, úgynevezett új koronavírusnak amortalitása nem oly nagy, mint SARS-rokonáé, ám terjedésének gyorsasága miatt veszélyes. –Egyesek azt állítják, hogy „a szezonális influenzajárványt okozó vírushoz képest nem kell jobban félni az új típusú koronavírustól”. Mit szól ehhez a virológus?– Sajnos a szakmán belül még ma is sokan bagatellizálják a COVID–19 járvány veszélyességét. Tudni kell: egy átlagosinfluenzavírus mortalitása0,1 százalék. Ezzel szemben, mai ismereteink szerint, az új típusú koronavírus harmincszor nagyobb halálozási rátát produkál. A pontos számot akkor tudjuk majd megmondani, ha sok emberen elvégezzük a szerológiai teszteket. Már az influenzavírusnál is az a probléma, hogy nem tudjuk, mekkora az aránya az enyhe tüneteket produkáló vagy tünet nélküli eseteknek.Az úgynevezett oxfordi modell szerint már a lakosság nagy része megfertőződött, s mi csak a jéghegy csúcsát látjuk.A Lombardiában és New Yorkban történtek viszont arra utalnak, hogy nem ez a helyzet: a fertőzöttek jelentős részénél komplikációk lépnek fel. Az idős emberek közül azok a legveszélyeztetettebbek, akik valamilyen krónikus betegségben is szenvednek. A jelenlegi SARS-CoV-2 koronavírus terjedésében az influenzához hasonlít, deúgy tűnik, nem szezonális jellegű. További részletek ITT olvashatók. (Forrás: SZTE)