Siha Zsolt: Csongrád megyének szüksége van NB III-as csapatra

A SZEOL SC visszalépését követően Csongrád megyének nem maradt NB III-as csapata. Siha Zsolt, a szegediek volt vezetőedzője szerint fontos, hogy legyen harmadosztályú klub a térségben, mert így a félprofi labdarúgók önhibájukon kívül kénytelenek rekreációs szinten űzni a sportágat.

- Sikerült kipihennie magát?

- Igen, teljes mértékben – kezdte Siha Zsolt, a SZEOL volt vezetőedzője.

- Nem árnyékolta be a vakációját, hogy visszalépett a csapata?

- Igazából nem, mert így lehetőség nyílt arra, hogy elmenjek nyaralni – felelte keserédesen.

- Mennyire érte váratlanul a bejelentés?

- Közvetlenül a bajnokság végét követően már voltak erre utaló jelek. Azt gondoltam, hogy visszafogottabb költségvetéssel és más célokért küzd majd a SZEOL a következő szezonban, de arra nem számítottam, hogy a felnőtt csapat visszalép a bajnokságtól.

- Tartalmas hat évet tudhat maga mögött, mire büszke leginkább ebből az időszakból?

- Amikor 2013 januárjában Tóth Ákos mellett elkezdtem dolgozni a klubnál, egy teljesen ismeretlen fába vágtam a fejszém. Nagy örömmel kezdtem el a munkát, hiszen akkoriban Szeged első számú csapata voltunk – legalábbis amely a városban tevékenykedett. Sok szép élményben volt részünk: az első évben az NB III átszervezése miatt borítékolható volt a kiesés, de a következő szezonban megnyertük a megyei bajnokságot és egyből visszajutottunk. Az azt követő két NB III-as év igencsak pozitívra sikeredett, főleg a második, hiszen sikerült feljutnunk az NB II-be. Számomra a másodosztályban töltött évünk is szép emlék, a kieséstől függetlenül szerintem tisztesen helytálltunk. Az utolsó két év is rendben volt, sikerült bronzérmet szereznünk. Nehéz bármit is kiemelni. Büszke vagyok rá, hogy végig folyamatos fejlődést produkált a csapat. Félprofi egyesületből profikká váltunk a végére, kár hogy így ért véget a történet.

Mestermérleg

Siha Zsolt 2017. augusztus 13-án, egy Pécs elleni 2-1-es győzelemmel debütált vezetőedzőként a SZEOL kispadján. Regnálása idején a kék-feketék összesen 34 győzelmet, 12 döntetlent és 18 vereséget értek el.

- A Szegeden uralkodó mostoha körülmények ellenére hogyan tudták fenntartani ezt a fejlődést?

- Nagyon erős volt az összetartás a csapaton belül. Rendkívül nehéz profi szinten ilyen erős öltözőt összekovácsolni, de nekünk sikerült. Egy idő után, amikor folyamatosan mostohagyereknek érzed magad, dacos leszel és még jobban megakarod mutatni, hogy mire vagy képes. Mindezek tükrében nagyon büszke vagyok a csapatra és a stábra.

- Tavaly még négy Csongrád megyei csapat szerepelt az NB III-ban, a következő szezonban már egy se fog. Mit gondol erről?

- Ha Magyarország térképén bejelölgetnénk, hogy hol található NB-s csapat, akkor a dél-alföldi régió elég siralmas képet mutatna.

Siha Zsolt szerint mostohagyermeknek számít a labdarúgás a dél-alföldi régióban (Fotó: Kovács Ferenc)

- Mi lehet ennek az oka?

- Nem szeretnék ebbe túlságosan belebonyolódni. A szegedi futball legendás alakja, Himer Pista bácsi egyszer azt nyilatkozta, hogy Szeged nem fogadta be a labdarúgást. Nagy igazság van ebben. Nem normális, hogy Szegeden, Békéscsabán és Tiszakécskén van egy-egy NB II-es csapat, ezeken kívül Kecskeméten és Füzesgyarmaton van még NB III-as klub ebben a régióban. Szerintem ez szégyen.

- Azért akad pozitív változás is: a Szeged-Csanád Grosics Akadémia révén ismét van másodosztályú csapata Szegednek, ráadásul rövidesen hazatérnek.

– Szegedi lokálpatriótaként nagyon örülök, hogy a Grosics Akadémia visszatér és profi ligában képviseli a várost. Viszont profi klub lévén nem azt nézi, hogy a szegedi és a környékbeli felnőtteknek sportolási lehetőséget biztosítson, hozzáteszem, hogy nem is ez a feladata. Innentől kezdve, ha valaki nem üti meg az NB II-es szintet a térségben, az kénytelen rekreációs szinten űzni ezt a sportágat, ezért rettentően fontos, hogy Csongrád megyének legyen harmadosztályú csapata.

Kecskemét az új bázis

Az elmúlt hetekben több Csongrád megyei kötődésű játékos is az NB III-as Kecskeméthez igazolt: a SZEOL SC két alapembere, Kéri Tamás és Grünvald Attila, az előző szezonban még a Szeged-Grosicsot erősítő Hegedűs Martin, a szegedi születésű Vágó Levente, valamint a Makó korábbi támadója, Babolek Zoltán is a Hírös város csapatában folytatja.

- Ezeknek a labdarúgóknak lehetett volna a felvevőbázisa a SZEOL…

- Így van! Sajnálom azokat a játékosainkat, akiknek a magánélete vagy a munkája nem teszi lehetővé, hogy elköltözzenek és ezért most önhibájukon kívül kénytelenek lesznek a megyei első osztályban futballozni. Hosszú-hosszú évekbe beletelhet mire újra lesz egy stabil NB III-as csapata a megyének. Bármelyik együttes nyeri jövőre a megerősödött megye I-et, biztos vagyok benne, komoly problémái lesznek a harmadosztályban a bennmaradást illetően – már ha egyáltalán vállalják a feljutást. Nehéz masszív csapatot építeni, mert elvándorolnak innen a labdarúgók.

- Elképzelhető, hogy ez a feladat önre vár. Gondolkodott már a folytatáson?

- Egyelőre még nem érkezett megkeresés, majd meglátjuk, hogy felkeltette-e mások érdeklődését a munkásságom. Fiatal edzőnek számítok, szeretném tovább képezni magam. Tetszik az edzői munka, úgyhogy a továbbiakban is szeretnék ebben tevékenykedni.