Erőn felül teljesítettek a szegedi vízimentők a Dunán

A Maros Mentőszervezet is részt vett a Hableány tragédia holttesteinek felkutatásában a Duna Dunaújváros fölötti 80 kilométeres szakaszán. A tíz napos mentés alatt átlagosan 173 órát dolgoztak a mentők Seller András vezetésével.

Seller András, a Maros Mentőszervezet parancsnoka hét fővel utazott Budapestre a tragédia másnapján, délután 11-kor. „Olyan eszközöket vittünk, mintha árvízre készülnénk: hajót és aggregátort vittünk magunkkal” – idézte fel. Csapatában összesen tizenegy fő vett részt a mentésben a Duna Dunaújváros fölötti 80 kilométeres szakaszán.

A Seller András parancsnoksága alatt a mentésben részt vevők névsora: Ábrahám Gergely, Fülöp Gábor búvár, Házi Ervin merülésvezető búvár, Kiss György, Lévai Norbert, Miskolczi Barát Antal búvár, Mulati Árpád, Pajkó Mihály Zsolt, Szecsei Imre és Wágner László.

Wágner László középiskolásként szerezte meg vízimentő képesítését, iskolája igazgatója engedte el a mentés kezdetén két napra – árulta el a parancsnok.

„Szokták mondani, hogy a 10 millió futball-szakértő országa vagyunk. Most mindenki hirtelen búvárszakértő lett” – jegyezte meg. A parancsnok elmondta, a Dél-Koreából érkező, mentésben részt vevő hatósági személyek szabad tüdővel merültek volna. „Mert ők a tengerben így szokták. De a Duna egyáltalán nem olyan, mint a tenger” – magyarázta.

A május 30-tól június 8-ig, vagyis tíz napig tartó mentési munkálatok ideje alatt csapata személyenként átlagosan 173 munkaórát töltött a holttestek keresésével.

„Kizártnak tartom, hogy elhagyták volna az országhatárt a nem megtalált holttestek” – jelentette ki. „300 kilométeres szakaszról van szó, rengeteg kanyarulattal és vízlépcsőkkel” – tette hozzá Seller.

A Hableány turistahajó május 29-én a késő esti órákban süllyedt el Budapesten a Margit-híd alatt azután, hogy hátulról nekiütközött a Viking Sigyn szállódahajó. Az ütközés pillanatában a fedélzeten 35-en utaztak, ebből 33 dél-koreai állampolgár, valamint két fős magyar személyzet. A katasztrófát követően hét embert sikerült kimenteni, 28-an vesztették életüket a balesetben. A tragédia estéjén hét holttestet megtaláltak, lapzártánkig összesen 24 holttestet sikerült kimenteni: a hajó kiemelésekor megtalálták a Hableány kapitányát a kapitányi hídon, valamint egy gyermeket édesanyja és nagyanyja holttestével. A hajótest kiemelését a Dunából, valamint a mentést rengeteg tényező nehezítette. A Duna magas vízállása miatt erős sodrással kellett számolniuk a mentőknek, illetve annyira rossz látási viszonyok között kellett dolgozniuk a búvároknak, hogy mindössze félméteres távig láttak, lényegében a kezükkel, tapintással tájékozódtak a folyó vizében. Komáromból kellett a Clark Ádám úszóhajót Budapestre úsztatni, mely június 5-én ért a fővárosba. Azonban a magas vízszint miatt nem lehetett a Margit-híd alatt átjutni vele, így várni kellett, hogy csökkenjen a Duna vízállása. A 200 tonnás eszköz hétfőn a reggeli órákban kezdte el a Hableány kiemelését, és szinte centiméterenként, tíz órás munkával sikerült megemelni az elsüllyedt hajót, melyet ezután Csepelre vittek uszállyal.