Szegeden is bemutatták a Diplomáciai lexikont

Kötelező olvasmány is lehetne, mert annyira hasznos A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve, azaz aDiplomáciai lexikon. Az online és nyomtatott formában egyaránt elérhető, két műfaj előnyeit ötvöző, a külpolitikai és a hétköznapi protokollban ugyanolyan jól használható kiadvány létrejöttében az SZTE oktatói is részt vettek.

– Épp a diplomácia meghatározása hiányzik a Diplomáciai lexikonból, bár a diplomácia mibenlétét több oldalon át taglalja a kiadvány – hívta föl a figyelmet a kézikönyvként is jellemezhető kötet szerkesztőbizottságának az elnöke,

Martonyi János

. Az SZTE professor emeritusa, a volt külügyminiszter régi dilemmáját is megosztotta a szegedi könyvbemutató hallgatóságával. – Külügyminiszterként sem tekintettem magamat diplomatának, hiszen nem tanultam a diplomáciát, hanem – belekerülve a politikába – kaptam egy feladatot, ami erre a területre esett. Régi vita a világban, hogy ki és mi az első a „hódításban”, egy adott terület irányításában? Sokan vélik úgy, hogy a katona, azaz a „zászló”, a flag szerepe a döntő. Mások szerint a kereskedő, azaz a gazdaság, a trade szerepe meghatározóbb. A harmadik válasz-változat a missszionárius, azaz a „Szentírás, a Védák, stb.” szimbólumában rejlő eszmék, a kultúra, az ideák, a vallás, a művészet összességének a jelentősége mellett érvel. Erre, arra és amarra is akad példa a történelemben. Mindebben hol a szerepe a diplomatának?

Martonyi Jánosszerint mindhárom – szimbólumokkal is kifejezhető – válaszban ott a diplomata. A diplomata „harcol” a hazája érdekeiért, „gazdasági” érdekérvényesítő, de kultúraközvetítő és „misszionáriusként” értékek közvetítője is. Mindezek mögött ott a diplomácia normarendszere: a diplomata erkölcsi normái, illetve a nemzetközi jog, amelyre a diplomata hivatkozik – sikerrel vagy sikertelenül. E munka összes területét átfogja a Diplomáciai lexikon főcímű és A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve alcímű kötet.

– Mi a külpolitika és a diplomácia viszonya? – kérdezte önmagától is

Martonyi János

. Válaszában kifejtette: a diplomácia a külpolitika egyik eszköze. A további, lehetséges eszközök közé sorolta a különböző – így például a gazdasági, katonai – nyomásgyakorlást, a valós fegyverekkel vívott háborút, vagy újabban ide tartozik a cyberháború is. – A békés megoldások keresésének a lényege, hogy a külpolitikai célok elérésének minél nagyobb részét tegye ki a diplomácia. Oroszlánrészt vállalt az internetről ingyen letölthető

Diplomáciai lexikon

elkészítéséből az adminisztratív főszerkesztő,

Sáringer János

. Megszámolta: a – közvetve vagy közvetlenül –100 személy munkáját tartalmazó kötet 10 fejezetből, 1 millió 850 ezer leütésből, 220 oldalból áll. A kiadvány használhatóságát növeli, hogy a lexikonban található szócikkek címszavainak betűrendes mutatójával indul a kötet. Ez segíti az eligazodást a 10 témakör – diplomáciai kapcsolatok, nemzetközi jog és szervezetek, külügyi, illetve konzuli igazgatás, Európai Unió, biztonságpolitika, nemzetközi gazdasági és sportkapcsolatok, kulturális diplomácia, protokoll – szócikkei között. Tehát a fejezetek határozzák meg a tartalmat, azokon belül betűrendben találhatóak a szócikkek. Mi legyen az „ültetési rend”, kiket ültessünk egymás mellé színházban, gépkocsiban és hintóban? Megtudhatjuk a Diplomáciai lexikon Protokoll fejezetéből. A Címszójegyzékből kiderül az is, hogy ha például az „irányelv” jelentését akarjuk elmagyaráztatni magunknak, akkor az Európai Unió fejezethez kell lapoznunk; ellenben a KGST mozaikszó feloldását és e nem is oly távoli múltat idéző szervezet szerepét felidézendő a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejezeten belül kell keresgélnünk; míg ha „Nobel-díj” szócikkét szeretnénk elolvasni, azt a Kulturális diplomácia című fejezetben leljük.

– Három olvasórétegnek készült a kötet. A nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődők mellett a külügyi szolgálatban tevékenykedőknek, illetve a diákoknak és egyetemistáknak szól a Diplomáciai lexikon – hívta föl a figyelmet a szakmai főszerkesztő.Bába Ivánkiemelte: a kötet végén a Magyarország külügyminisztereként, diplomatájaként 1848 óta dolgozó személyek életrajza után a szócikkek 78 szerzőjének „névjegye” zárja a kötetet. Itt olvasható az SZTE munkatársai közül például Csernusné Dr. Tóth Annamária nyelvész; Dr. Kruzslicz Péter Pál Dr. jur. MA; Dr. Monok István egyetemi tanár;„Dr. Nádasdi Péter PhD munkásságának az összefoglalója is.

A Diplomáciai lexikon bemutatóját a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklub Egyesülete, a SZAB Filozófiai és Történelemtudományi Szakbizottsága, valamint az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Központja szervezte. A 2019. február 21-i programon részt vett több szócikk szerzője, köztük az SZTE oktatói és kutatói közül például

Pál József

professzor, valamint a kötet kulturális diplomácia témakörét is koordináló, a szerkesztőbizottság tagjaként is dolgozó, a rendezvény házigazdájaként is szerepet vállaló

Csernus Sándor

. Az MTA SZAB Tudósklub Egyesülete rendezvényén bemutatták a Diplomáciai lexikon szerkesztőbizottsága alelnökének,

Marinovich Endrének

a1315 nap – Antall József miniszterelnöksége című, valamint a lexikon adminisztratív főszerkesztője,

Sáringer János

Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához II. című könyvét is.

(Forrás: szte.hu, kiemelt kép és szöveg: Újszászi Ilona)