Első a biztonság: a vagyonvédelmi kamara alelnöke a bevándorlásról

Német Ferenc rendszeresen jár a Közel-Keletre és Nyugat-Európába is, hogy tájékozódjon a bevándorlásról. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara alelnökétől megtudtuk, miért szinte lehetetlen kiszűrni a terrortámadások egyéni elkövetőit, és miért nem lettünk volna kötelesek 2015-ben sem beengedni a bevándorlókat. - olvasható a makohirado.hu-n.

– Néhány hónappal az Európai Parlamenti választások előtt vagyunk, Orbán Viktor szerint ennek legfontosabb tétje, hogy mi lesz a bevándorlás kérdésével. A kormány véleménye ugyanis az, hogy ha segítünk, akkor ott helyben kell ezt megtenni, ahonnan jönnek. Egyetért ezzel?

– Ez sokkal költséghatékonyabb, jobb stratégia akárhogy is nézzük. Meg kell nézni mekkora egy terület eltartó képessége, mennyi embert tud eltartani Európa? A sok százmilliós Ázsiából, Afrikából be akar jönni egy jelentős részük, hol a határ? Mennyi fér el? Klasszikus példa, amikor a Titanic süllyedésekor próbálják a mentőcsónakba segíteni az embereket. Mindenki megérdemli, hogy kimenekítsék, de akik a csónakban vannak, azoktól nem várható el, hogy annyi embert vegyenek fel, hogy ők is belepusztuljanak. Ha mindenki jó szándékkal érkezne, akkor is megterhelnék a szociális ellátó rendszert. Akárhogy is nézzük, ez pénzbe kerül. A szakembergárdát, a szociális ellátó rendszert, a gyermekvédelmi rendszert, mind-mind arra kell fordítani, hogy nekik segítsenek, és ne az itthon meglévő rászoruló embereknek. Itthon is van mit tennünk, és ez csak az egyszerű, szociális része. Addig, amíg más pénztárcájából kell, addig nagyon szívesen mondják a migránspárti közösségek, hogy csináljuk. Sokkal hatékonyabb, ha a hazájukban tesszük. Itt ők nem otthon vannak. Az is érthetetlen, hogy ezek a szervezetek befogadnának minden Közel-keleti országból érkezőt, de háborognak a székelyeinkért, vagy a venezuelai magyarok leszármazottaiért. Furcsa ez…

– Az utóbbi években nagy tapasztalatra tett szert a bevándorlással kapcsolatosan, amivel már jóval 2015 előtt is foglalkozott, több konferencia kapcsán is. Ez mikortól indult?

– Ezelőtt nyolc évvel, 2011-ben szerveztük az első ilyen konferenciát, még jóval a problémák megindulása előtt, de már akkor látható volt azok számára, akik ezzel foglalkoznak, hogy mi várható. Azt mondtuk már akkor, hogy az ilyen típusú tömeg, amelyik érkezik, rengeteg kockázatot rejt magában. A bűnügyi rendszerekben, ha megnézzük a német statisztikát, ahol jelentős a migrációs hátterű közösség, vagy a franciákat, látható, hogy a kis típusú lopások is megszaporodnak. Nincs olyan, mint nálunk vidéken, hogy letámasztom valahol a biciklit és másnap, ha arra megyek fel tudok rá szállni, hanem kiveszik alólam a biciklit a nagyvárosokban. Ez teljesen természetes, aki volt már nagyvárosban, az tudja, hogy le kell zárni a kocsit, nem szabad kint hagyni a pénztárcát. Ez falun elképzelhetetlen. Nézzük meg Ausztriát, a legutóbbi választásokon, a nagyvárosokban, ahol már jelentős a bevándorlók száma, akik állampolgárságot is kaptak, Bécs, Graz, a bevándorláspártiak jobb eredményt értek el. Vidéken – ahol van mit féltenie az embereknek – az osztrák parasztok nem támogatják ezt az elképzelést.

– A kis értékű lopások viszont csak a kezdet, nem? Ennél sokkal komolyabb bűncselekmények is történnek Európában.

– Nagyon hamar bandába verődnek, ebből kialakulnak a kis klikkek, akik elkezdenek egymással rivalizálni. Ezek a csoportok, ahogy növekednek, egyre nagyobb bűncselekményeket követnek el, kialakulnak a szervezett bűnözésre jellemző minták, majd a komoly szervezett bűnözői körök. Amikor egy generáció ebben nő fel, hogy neki uralnia kell az utcát, az az érték, hogy ki az erősebb, ki tud több mindent elvinni, akkor nagyon komoly szervezett bűnözői körök alakulnak ki. Ha megindul egy ilyen folyamat, nem számolható fel soha többé. Ez a háttér minden esetben együtt fog működni a terrorizmussal, mindenképp előbb-utóbb lőnek, robbantanak.

– Magyarországot annak idején mégis azért támadták, mert voltak akik szerint a nemzetközi szabályoknak megfelelően be kellett volna engedni mindenkit.

– Nézzük meg a nemzetközi szabályokat, amire hivatkoztak. Azért lett lebontva a határ, mert csatlakoztunk az Európai Unióhoz, amihez nagyon szigorú feltételeket támasztottak. Szerbia is nagyon szeretne csatlakozni, küzdenek, hogy valahogyan elérjék azt a szintet, hogy a szerb állampolgár úgy jöhessen át a határon, ahogyan mi megyünk át az osztrák határon. Jelenleg az Európai Unió szerint azok, akik itt nőttek fel mellettünk pár tíz kilométerre, még nem alkalmasak arra, hogy jöhessenek szabadon, útlevél felmutatása nélkül. Pedig róluk tudjuk, hogy kicsodák, hol laknak, melyik országból érkeznek. Ehhez képest a Röszkénél simán átjövő emberek között érkeztek azok, akik elkövették a Bataclan-ban elkövették a merényletet, akik Brüsszelben a Maelbeek metrómegállónál robbantottak. A nemzetközi egyezményekben a legelső pontok között ott van, hogy a menekült az mindenképp jogosult segítségre. Igen ám, de rögtön utána azzal folytatódik, hogy kötelesek együttműködni a befogadó országgal. Kötelesek a szabályait elfogadni, márpedig ha ő nem akarja elmondani, hogy hol született, és mikor, vagy hogy hívják, az nem az együttműködés jele. Ott a tranzitzóna annak, aki benyújtja a papírjait, és nem hazudozik, kivárja, hogy megvizsgálják, tényleg onnan jött-e amit mond. Nekik van rá legális lehetőségük, hogy jöjjenek. Annyian, amennyit be tud fogadni az ország, amekkora kapacitásunk van erre. Gondoljuk végig, hogy mennyien jöttek be teljes kontroll nélkül.

– A szerb határon 2015-ben átlagosan naponta 4-6 ezer ember jött át, de a vége felé ez már megközelítette a napi 10 ezret is. Létezett volna annyi erőforrás, amivel ennyi embert normálisan ellenőrizni lehet?

– Lehetetlen áttekinteni úgy, hogy jól láthatóan valótlan adatokat mondanak magukról. Mindenki január 1-én született, ugyanaz az anyja neve? Teljesen valótlan. Ezt humán erőforrással nem lehet bírni terrorelhárítási szempontból. A bevándorlási hivatal sem erre van méretezve. Mekkora orvos állományt kellett volna kitelepíteni, hogy úgy engedjük be őket, hogy ne jelentsenek egészségügyi kockázatot? Ne feledjük el, ha mi ki akarunk menni ázsiai országokba például, fel kell venni egy rakás védőoltást, ha egészségesen akarunk hazajönni. Ők meg jönnek tízezer számra, ha csak egy ezreléke hordoz veszélyes, fertőző betegségeket, az olyan egészségügyi kockázat, amit nem lehet engedni. Annak idején Röszkén azt láttuk, hogy tömegével jönnek férfiak, amikor a határhoz érnek előre küldik a nőket, gyerekeket, ez teljesen normális katonai reakció, hogy biztosan ne lőjenek rájuk. Amikor átértek, összeszedték a rengeteg adományt, takarókat, élelmiszert, leültek tízen-húszan. Amikor elértek egy kritikus tömeget, egy-kétezer főt, és látták, hogy már a rendőrök nem tudják őket megállítani, akkor felálltak és egyszerre elindultak. A háborús övezetekből, ahonnan már kiszorították az Iszlám Államot, most is jönnek menekültek. Hát visszafoglalták az országot, akkor most ki menekül? Legyünk reálisak, hát csak a terroristák.

– Pár évvel ezelőtt még sokkal nyíltabban beszélt például Angela Merkel is a bevándorlás szükségességéről. Mi változott?

– Az, hogy közeledik egy választás, ezért megpróbálnak a választóikhoz is szólni. Akkor lesz népszerű, ha azt mondja, amit a többség akar. Mondhatja azt is, ami egy nagyon szűk kisebbség véleménye, csak akkor valószínűleg sokkal kevesebb szavazatot kap. Márpedig jelenleg Európában a terrorcselekményekből, és abból, hogy a migránsokra költik a támogatásokat mindenkinek elege van.

– A terrorcselekmények kapcsán azért voltak a titkosszolgálatokat érő bírálatok is, hogy miért nem előzték meg őket. Ezt jogosnak látja?

– A szabadságjogok és a biztonság ütközik ilyenkor. Egyrészről jön az, hogy a „nagy testvér” miért figyel, miért ellenőriz. De ha elkezdik szűrni az érkezőket, az sem könnyű. Kibökni ránézésre egy több tízezer fős tömegből, hogy valaki terrorista, azt nem lehet. A franciáknál, ahol rengeteg a terrorcselekmény, lehet hallani, hogy voltak a hatóságok látókörében az elkövetők. De csak annyit tudtak róluk, hogy háborognak, balhésak, mert több ezer ember van nyilvántartva, akik potenciálisan veszélyt jelentenek. Hogy ezekből mikor, melyiknek megy el az esze, és gyilkolni akar, az kiszámíthatatlan. A magányos elkövetők a legveszélyesebbek. Nem felderíthető egy magányos elkövető. Amikor szervezett a támadás, akkor igen. Ha hárman-öten fegyvereket szereznek be, szervezkednek, üzengetnek, az felderíthető, kiszűrhetőek az információk. Az egyéni elkövető, ha nem kommunikál senkivel, csak egyszerűen elborul az agya, és belehajt egy tömegbe, az nem kiszűrhető. Teljesen új típusú háború folyik. Egy ír, vagy baszk terrorista csoportnak a pénzügyi háttere össze volt rakva, megvolt, hogy kik a vezetői, kik a tervezők, kik a végrehajtók, oda be lehetett épülni a hírszerzőknek. A legutóbbi terrorcselekmények elkövetői azonban teljesen más közösségekből érkeznek, nem találkoznak csak a saját templomaikban, ahol sok esetben radikalizálja őket az imámjuk. Gyökerüket veszített emberek próbálnak valamerre fordulni, mert nem látják a boldogulásukat, nagyon könnyű őket rávenni bármire.

– Ha viszont valakinél eljutnak odáig, hogy kiutasítsák, azt is szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani. Eltűnik, az országa nem ismeri el az állampolgárságát, ilyen példák vannak?

– A Nyugat-Európai országokban például ha valaki korábban beadta a kérelmét, aztán mászkál az országban, különböző városokban. Különböző neveken regisztrálták, és felveszi a 2-3 ezer eurós támogatást több helyen. Manapság már modernizálták ezeket a rendszereket, és kiderült, hogy van aki 10-12 helyen veszi fel a támogatást. Velük közlik egy határozatban, hogy kiutasítják az országból. Ő meg ott marad. Nem lehet csak úgy embereket korlátozni a szabad mozgásukban, miközben a személyek szabad mozgása, mint alapelv szerintem az európai uniós állampolgárokra vonatkozik, nem rájuk. De a kiutasítás furcsaságára tökéletes példa Ahmed H. is, aki a röszkei zavargást vezényelte. Útlevele volt vagy féltucatnyi, a családja élt Cipruson, háza volt, hajói voltak, nem feltétlenül volt rászorulva, hogy a kerítést áttörve jöjjön Európába. Most, amikor hamarabb szabadulhatna feltételesen, mehetne haza. Ciprusra nem adnak neki beutazási engedélyt, a családja lelépett Németországba, de oda sem hiányzik, Szíriába nem akar visszamenni, de itt sem maradhat Magyarországon. makohirado.hu