Közélet

Fél éve sajátos extrém parkká vált az Odessza városrész

Fél éve sajátos extrém parkká vált az Odessza városrész

2018. december 18., kedd
Fél éve sajátos extrém parkká vált az Odessza városrész

Idén áprilisában jelentette be Botka László egy sajtótájékoztatón, – a körzet lakóinak nagy-nagy örömére – december közepére teljesen megújul Szeged legrégebbi lakótelepének, az Odessza városrésznek minden közterülete. A határidő lassan letelik, a polgármester úrnak igaza volt, tényleg megújult a környék, bár nem teljesen úgy, ahogy azt várták.

Tavasszal nagy lendülettel megkezdődtek a munkák, a tanév vége előtt felvonultak a dolgozók és feltúrták a Tiszaparti Általános Iskola előtti teret. A környéken lakók azt gondolták, milyen figyelmesek, nem akarják zavarni a tanítást és tanév kezdésre talán meg is valósul a beruházás. Nem így történt.

Szinte egész nyáron szüneteltek a munkálatok, csupán egy sárga munkagép és a káosz utalt arra, hogy itt történnie kellene valaminek.

Aztán augusztus utolsó napjaiban, egy héttel a tanév kezdete előtt időlegesen felgyorsultak az események, feltörték a kis tér még érintetlen részét és szinte hermetikusan elzárták az iskolát a külvilágtól, így a gyerekek egy parkolón keresztül és a Tisza part felől tudják csak a mai napig megközelíteni „munkahelyüket”.

Olvasónk minden délután edzésre viszi unokáját a Sportuszodába.

Kétszáz méterre lakik az iskolától, de a felbontások miatt naponta több mint másfél kilométert kell gyalogolnia, hogy eljussanak edzésre.

„Pár éve mindkét térdemet megműtötték, meglehetősen nehezen járok. Az unokám még kicsi, hogy egyedül járjon edzésre, így én kísérem el minden délután. Arra azonban nem számítottam, amikor a feladatot elvállaltam, hogy a kék túrát is teljesítenem kell az uszodába jutáshoz. Az iskola bejáratához csak az Alsó Kikötő sor felől, vagy a Vedres utcai hosszú négy emeletes mögötti parkolón keresztül, autókat kerülgetve lehet eljutni. Örülünk, hogy megszépül a környék, de talán nyáron is dolgozhattak volna a területen, viszont ha már így történt, akkor valahogy biztosíthatták volna a normális bejutást az iskolába.”

Az eset nem egyedül álló. Pár száz méterrel odébb, a Vörösmarty Iskola előtti szakasz is tavasz óta építési terület. Nyáron meleg volt, ősszel csapadék, meg azok a fránya közművek is, így a munka nem haladt. Maradt a mai napig a reggeli és délutáni káosz, dudálás, türelmetlenség. A gyerekeknek árkon, bokron, sáron, törmeléken keresztül kell bemenni az iskolába.

De most legalább néha már munkásokat is látni a terepen.

Még mindig körül van kerítve és láthatóan egy ideig így marad, a Csanádi utca közepén lévő kispiac is. Hónapokig egy hatalmas kráter tátongott az egykori zöldséges bódé helyén, munkások csak elvétve dolgoztak ott. Volt olyan érzése az ember fiának, hogy a munkát elnyerő vállalkozónak nincs elég embere és oda viszi őket, ahol már nagyon kilóg a lóláb, nagy a morgolódás.

A múlt héten valami felépítményt szereltek éppen, de láthatóan nem lesz kész a munka pár napon belül.

Az átadás határideje tehát lassan lejár, a munka azonban még mindig folyik, bár talán a csordogál kifejezés szemléletesebb lenne.

Karácsonyi ajándék tehát már várhatóan nem lesz ebből, lehet, hogy csak a jövő évi választások előtt fogják átadnia város vezetői fanfárok és tűzijáték kíséretében a felújított köztereket a közösségnek?  

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.