Nincs elég diák, bajban az élelmiszeripar

Hosszabb távon nem csak az oktatás, hanem maga az egész élelmiszeripar is bajba kerülhet. Egyre kevesebb a diák, nem csak a szakképző iskolákban, hanem mindenhol, így ha továbbra is csökken a diákok száma, az iskola egyre nehezebben tudja ellátni szakképzési feladatát.

Dombovári Tamás, a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója szerint annak ellenére, hogy az elmúlt évben némileg nőtt a diákok száma, még mindig nagyon kevesen vannak a korábbiakhoz képest. Az igazgató úgy véli, hogy országosan is kevés a gyerek, ezért alacsony a tanulók létszáma. Kollégáitól is úgy tudja, hogy több középiskolai intézmény ugyanilyen problémával küzd. Az iskolát még az 50-es évek közepén alapították és 600 diák képzésére lenne alkalmas. Ezt a diákszámot a ’90-es évek elején még elérték. Az iskola történelmének az volt a csúcsa, azóta viszont folyamatosan csökken a tanulók száma. 2013-ban 250 tanulóval működtek, míg ma már csak 170 diák sajátítja el náluk az élelmiszeriparban hasznos tudást.

A diákok ezzel a húsfeldolgozó géppel dolgoznak. Több millió forintot ér.

Az iskola tanműhelyei nem csak úgy néznek ki, mint egy igazi üzem, hanem úgy is működnek. A teljesen gépesített és modernnek mondható műhelyekben szinte folyamatosan tanulók szorgoskodnak, akik az igazgató meglátása szerint alázatosak a szakmával szemben és tisztelik is azt, így náluk az üzemi balesetek száma is egészen alacsony. Persze két-három évente náluk is történnek kisebb szerencsétlenségek, de azok ilyen területen természetesnek mondhatók.

Ezek a kolbászok az egyik Mars téri üzletbe kerülnek.

Csökkenő diákszám mellett is termelnek

Náluk ez a csökkenő diákszám több szempontból sem kedvező Szegednek. Egyrészt a kevesebb diákhoz kevesebb tanár is kell, de ez még a kisebb gond. Az intézmény gyakorlati képzésében naponta nagy mennyiségű pékárut és húsipari terméket állítanak elő, amely a város kisebb boltjaiban kerül forgalmazásra, de erre befolyással lesz, hogy nincs elég diák. A tanulók olyan típusú tudást kapnak, amellyel a képzés elvégzése után akár saját vállalkozást is indíthatnak. Egyik régebbi diákjuk Novoth Kornél, a Novoth-hús Kft. tulajdonosa jó példa erre, hiszen az iskola diákjai húsipari gyakorlati feladataikat az ő cégénél végzik,. Az igazgató emellett azt is megemlítette, hogy számos diájuk, miután náluk végzett, a felsőoktatásban folytatja tovább élelmiszeripari tanulmányait, így ha az ő létszámuk lecsökkenne, az az egész magyar élelmiszeriparnak káros lenne.

A kevés diákból még kevesebb marad itthon

A tanulók jelenetős része viszont már most is a külföldi munkákban látja a jövőjét. Gémes Martin, az iskola egyik sikeres tanulója, aki egy országos versenyen előkelő helyen végzett, elárulta nekünk, hogy az ő osztályukból vele együtt egy egész baráti társaság külföldön szeretne dolgozni, miután végeznek az iskolában. Ennek az az oka, hogy a középiskolás fiú a húsiparban szeretne elhelyezkedni, amiről úgy látja, hogy jó körülmények között lehet dolgozni, de alulfizetettnek tartja a hazai munkát. Ezt a trendet tovább árnyalja, hogy a Fodor iskolában a tanulók 80 százaléka valamilyen ösztöndíjban részesül. Továbbá az alacsony diákszám miatt a tanároknak több idejük jut egy-egy tanulóra, amitől hatékonyabb lesz az oktatás, és a szülőktől is pozitív visszajelzéseket kapnak az oktatás minőségéről.

Fotók: Reichenberger Rajmund