Sok múlik az új szegedi rektor személyén – véli Palkovics László

Nőtt a pedagógusok létszáma, egyes tudományterületeken viszont továbbra is hiány van – fejtette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára.

Palkovics Lászlót az átalakítás alatt álló ösztöndíjrendszerről is kérdeztük. Elmondta, külön kell választani a teljesítményalapú, azaz többek között a tanulmányi, szakmai gyakorlati és nemzeti felsőoktatási ösztöndíjakat, valamint a rászorultsági alapon nyújtott támogatást, a kiválósági, a mobilitási és a speciális ösztöndíjakat. – A kiválósági ösztöndíjak kategóriájába tartozik például a Klebelsberg-ösztöndíj is, amelynek célja olyan tanárszakos hallgatók támogatása, akik vállalják, hogy hiányterületeken, így a matematika, fizika, biológia területén szereznek diplomát, majd a szakmájukban elhelyezkedve tanítanak, vagy éppen olyan országrészben vállalnak munkát, ahol nehezebb pedagógust találni. Ez adódhat például egy térség hátrányos helyzetéből. A be nem töltött pedagógusállások pontos számát nehéz meghatározni, az utóbbi években viszont emelkedett a pedagógusok létszáma, jelenleg 170 ezerre tehető.

A magyar felsőoktatási rendszert nézve pedig kijelenthető, a tanári szakma jelenik meg leghangsúlyosabban a végzősök között – emelte ki.

– Szeged rektorválasztás előtt áll. Miért fontos az egyetemváros életében a rektor személye?

– Az intézmény szakmai munkáját irányítja, kiemelt kérdés, hogy milyen a társadalmi, valamint a szakmai elfogadottsága. A Szegedi Tudományegyetem összetett oktatói és kutatói szerepkört tölt be, ezért nem mindegy, hogy mennyire karizmatikus az a vezető, aki az élére kerül. Természetesen egy személy minden tudományterületet nem tud lefedni, viszont

a decemberben megválasztott új szegedi rektor vezetői képességei meghatározhatják az egyetem jövőjét.

– A lézerközpont milyen előnyökhöz juttathatja Szegedet?

– Szeged a lézerközponttal egy lehetőséget kapott, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésével olyan kutatókat is kívánunk idecsábítani, akiknek munkájára tovább építkezhet az egyetem és az ipar. Az ELI köré tervezett science, vagyis tudományos ipari park működési modellje szerint a lézerközpontban dolgozó kutatók munkáját hasznosítani tudják majd az itt megtelepülő innovációra építkező cégek. Az utóbbi hat-hét évben egyre több külföldről érkező, magas hozzáadott értéket igénylő beruházás valósult meg hazánkban. Amennyiben a magyar felsőoktatás nem tartaná a lépést a piaci igényekkel és képezné a legmagasabb színvonalon a szakembereket, akkor Magyarország nem lehetne attraktív befektetési célpont olyan vállalatoknak, amelyek a legmodernebb technológiákat alkalmazzák tevékenységük során.