Egyetem

Szegedi kutatók vizsgáltak gombákat, s alkottak maradandót

Szegedi kutatók vizsgáltak gombákat, s alkottak maradandót

2017. október 30., hétfő
Szegedi kutatók vizsgáltak gombákat, s alkottak maradandót

Szegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó

Nagy László

és kutatótársai, a Soproni Egyetemmel együttműködésben négy Armillaria-faj örökítőanyagát vizsgálták, genomjukat 22 másik gombafajéval hasonlították össze. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az ezen folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe. A kutatók feltárták a rizomorfok fejlődésének genetikai hátterét is. Eredményük szerint a rizmofrok szerkezete összetettségének háttérben ugyanaz az ősi genetikai eszköztár áll, amely a termőtest szerkezetének kialakításában is szerepet játszik. Vagyis, ellentétben az uralkodó nézettel, a rizomorfok kialakulásának hátterében nem új gének állnak, hanem a már meglevő gének szabályozása változott meg ún. génregulációs hálózatok újrahuzalozása révén. Ez a felismerés nemcsak az Armillaria-fajok rendkívüli terjedési képességeit segíthet megmagyarázni, de sokat elárulhat a termőtestek kialakulásának mechanizmusáról, sőt, általában a komplex soksejtűség eredetéről is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.