Közélet

Munkacsoport és fórumok követik a Sportkoalíció felmérését

Munkacsoport és fórumok követik a Sportkoalíció felmérését

2017. október 4., szerda
Munkacsoport és fórumok követik a Sportkoalíció felmérését

"Rosszabb a helyzet, mint az eddig gondoltuk!" - összegezte a Sportkoalíció az általa végzett sportkutatásának szakmai értékelését.

Júniusban indította a Sportkoalíció sportkutatási kérdőívét, amelyre közel 8000 válasz érkezett a szegedi lakosság részéről: a kérdőíveket május 19-től június 12-ig lehetett kitölteni, a speciálisan erre létrehozott felületen. Általános és középiskolából 1628-an, a szegedi lakosság részéről 6129-en töltötték ki érvényesen kérdőíveket. A szakmai kiértékelési folyamat befejeződött, most a szervezet következő lépése az, hogy a megalakult munkacsoporttal és az érintett együttműködőkkel a már előkészített sportkoncepció tartalmi elemeihez igazítsák a lakossági igényeket, véleményeket. "Azt gondolom, egy olyan feladatot sikerült elvégeznünk, amely fontos eleme annak, hogy a több évtizedes lemaradásunk tükrében valós igények mentén, és az állami sportfinanszírozás és sportigazgatás megújulását és változásait figyelembe véve szülessen sportkoncepció Szegeden. Az mindenképp kiderült és egyben elengedhetetlen, hogy meg kell újítani a városi sportigazgatás működését, a sportfinanszírozást, valamint az egyesületekkel és klubokkal való együttműködést" - összegzett a Sportkoalíció elnöke, Balla Attila. Hozzátette, a lakossági igények és vélemények is egy irányba mutatnak, rövid és középtávú koncepcióra és tervezésre van szüksége a városi sportnak, ami a sportigazgatás és sportfinanszírozás rendszerét, de a létesítmények kérdését és a szabadidős rekreációs lehetőségek alternatíváit is magában foglalja!

Balla Attila úgy folytatta, a sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi eredményeket érnek el a szegedi sportolók az „áldatlan” állapotok mellett, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy megyei jogú városnak élnie kellene. De Szeged hallgat. Mélyen hallgat már évek óta. "Természetesen mi nem csak az élsportról beszélünk, több olyan területet is átfogóan megvizsgáltunk, mint például azok a népegészségügyi tényezők, amelyek ma általánosságban érintik a társadalom egészét. Ezekkel összefüggésben a szegedi szabadidősport és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrális lehetőségek is azonnali beavatkozásra várnak! Viszont még a szabadidősport funkcióihoz sem állnak rendelkezésre az elvárható minimumok Szegeden. Nincs egy, hangsúlyozom egy korszerű futópályánk, többfunkciós képzési centrumunk sem, ahol ma elvárható körülmények között a lakosság alapvető igényeit kiszolgálhatnánk, vagy akár a szegedi atléták edzhetnének. Nincs uszodánk, ami valóban az itt élők igényeket szolgálná, ami nem lenne a versenysporttal és az iskolai testnevelést érintően túlterhelve! Itt az alapvető elemek hiányoznak, nincs megfelelő minőségű és mennyiségű vízfelület, nem hogy a lakossági igények és a rekreáció kiszolgálásához, de a gyermekeink úszásoktatásához sem" - pedig mint rámutatott, méréseik szerint erre lenne a legnagyobb igény.

Ezzel összefüggésben egy másik adatot hozott fel Balla Attila, a mindennapos testmozgás és az elhízás összefüggését. Az OECD 2016-os felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen életkortól függően gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A szegedi lakossági igény itt is döntő hányadában az egészségmegőrzés lehetőségére irányulna:

A Sportkoalíció elnöke úgy látja, ezek tarthatatlan állapotok, és azonnali beavatkozást igényelnek. Véleményük szerint a szabadidős és rekreációs lehetőségek kapcsán újra kell tervezni Szeged kerékpáros közlekedését is, és kiemelt figyelmet fordítani azon lehetőség magas szintű kiszolgálására, hogy a lakosság biztonságosan, és megfelelő körülmények között használhassa napi szinten kerékpárját. "Vannak azonban pozitív példák is. A mindennapos testnevelés kormányzati szintű újbóli bevezetését követően, az általános és középiskolások körében jó értékelést kapott a testnevelésóra, amely mindenképp a program szükségességét jelzi" - mutatott rá Balla Attila.

"Ideje lenne a dolgokat annak látni, amik valójában! Kendőzetlenül beszélni a helyzetről és végre tervezett változásokat indítani. Nem tűr halaszást, a munkát el kell végezni, nem csak terveket szövögetni és beszélni róla! Bizonyára nem vagyunk egyedül ezekkel a hiányérzeteinkkel, amelyekről a kutatás kiértékelését követően meg is bizonyosodtunk – visszaigazolást nyert közel 8000 vélemény alapján az, amiről eddig véleményt formáltunk a szegedi sportélete érintően" - hangsúlyozta Balla Attila. Kiemelte, szükség van egy olyan állandó szakmai szervezetre, amely ellensúlya az önkormányzati döntésmechanizmusnak a sport terén, és teljes egészében a szakmaiságot és a sportszervetek oldaláról a mindennapos gyakorlatot képviseli. Szegeden több sportágat érintően tele vagyunk remek szakemberekkel, olyan tapasztalatokkal, amelyek segíthetnék ezt a folyamatot, de nem használjuk Őket! Kitért a jelenlegi sportigazgatás működésére a városban: ez annyiból áll, hogy a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt a támogatások odaítéléséről érdemi szakmai munka nem folyik. "Azt sem értem, hogy kezelhető egyébként ez a három terület egy bizottsági mechanizmusként az önkormányzatnál. A városi sporttanács egy „kifáradt” szervezet, 2004 óta működnek ebben a formában egy átalakulást követően, de mára csak „asszisztál” a rossz és koncepció nélküli városi döntésekhez. De a mindennapos sportéletben nem fejtenek ki semmilyen hatást, kizárólag a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság ülésein vannak jelen. A tudatos tervezés és a szakmai ellenőrzés fontossága hol áll ebben a rendszerben? Nem számít a lakosság, nem számítanak a gyermekeink?" - tette fel kérdéseit. Amennyiben lennének a jelenlegi sportvezetésnek tervezett folyamatai, akkor az a „középkori” helyzet nem fordulhatott volna elő, ami az elmúlt időszakban, hogy „éppen nincs uszodája” egy megyei jogú városnak. A városi sporttámogatások kérdésében is túlzás nélkül állítható, hogy gyökeres változást kell eszközölni.

Eredményalapú, teljesítményfinanszírozásra van szükség, amelyet ki kell egészíteni a TAO támogatások sportági sajátosságaival, és ezeket hozzárendelni az érintett terület létesítmény és utánpótlás működéséhez. Ennek kialakítása végett együttműködést és közös gondolkodást kezdeményeztünk több, az állami sportigazgatásban jelen lévő szervezettel, illetve a sportállamtitkársággal. Szent-Györgyi Albert, így fogalmazta meg a sport lényegét: „A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira! A Sportkoalícióban erre a feladatra megalakult egy munkacsoport, amely átfogó tervet fog alkotni a már eddig is említett feladatokról, és ezt követően a szakmai munkájuk, meglévő tapasztalataik és a kutatás adatai alapján véglegesíti a sportkoncepcióját, 2018 januárjában pedig elindítják a városrészek sportfórumát, ahol be is mutatják terveiket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.