A pedagóguskar elnöke szerint szemléletváltásra van szükség az iskolákban

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a tanulói terhelés csökkentése érdekében nem lesz elég az óraszám csökkentése, szemléletváltásra is szükség lesz majd az iskolákban, reményei szerint ez az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meg is jelenik. Horváth Péter, az Országgyűlés kulturális bizottságában szerdán az életpálya gyenge pontjaként említette, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni.

Az elnök beszámolójában rámutatott: a 2014-ben létrehozott kar felépítése mára kialakult, létrejöttek a területi egységek, a tagozati létszám meghaladta a háromezret. Mostanra nem kérdés, hogy lennie kell egy olyan szervezetnek, ami a pedagógusokat ily módon tömöríti - értékelt, kiemelve független működésüket. A feladataik közül elsőként az oktatással összefüggő jogszabályok véleményezését említette, megjegyezve, hogy alapos munkára, az összes jogszabályi környezet megvizsgálására a legtöbb esetben nincs elég idő, sokszor csak négy-öt nap áll rendelkezésre. Ezt többször is jelezték a szaktárca felé, s ígéretet is kaptak a változásra. Kitért arra is, hogy évente 40 intézményt monitoroznak, s többek között a közeljövőben megalakuló köznevelés-stratégiai kerekasztalon is mandátumot kaptak. Horváth Péter rámutatott: a nevelés-oktatás céljait pontosan meg kell fogalmazni. Ha ez elfogadottá válik, a szükséges feltételeket biztosítani kell - rögzítette. Kitért a tanulói terhelés problémájára, s azt mondta: nem lesz elég a tanulói óraszám csökkentése, gyökeresen át kell gondolni, mit kell csinálni az iskolákban, szükség lesz egyfajta szemléletváltásra. Az új Nat-ban várhatóan komolyabb változások lesznek - mutatott rá. Kifejtette: az első négy évfolyamon az alapkészségek megfelelő elsajátítását kell célként kitűzni, míg későbbiekben egyfajta minimális tartalmat kell meghatározni. A közismereti tartalmaknak az egyes készségek fejlődését kell szolgálniuk - hangsúlyozta a kar elnöke, aki szerint a kerettanterveknek szélesebb körűeknek kell lenniük és többféle alternatív tantervet kell megfogalmazni. A fenntartással-működtetéssel összefüggésben az volt a kérésük, hogy az intézmények önálló költségvetéssel bírjanak, ebben már van fejlődés, de a reális igények tervezhetőségében még vannak teendők - közölte Horváth Péter. A munkaerő-gazdálkodás tervezésénél szintén lát előrelépést. Szerinte ugyanakkor a heti 22 órából kiindulva kellene az álláshelyeket tervezni, s ha az így szabott létszámra lehetne számítani a költségeket, akkor a fizetések differenciálására is inkább lehetőség nyílna. Az életpálya gyenge pontja, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni, az intézményeknél erre külön keret nincs - rögzítette az elnök, aki reményét fejezte ki erre nyílik majd lehetőség a jövőben. Az intézmények bevételük egy részével ugyan rendelkezhetnek, de egyelőre a tankerületek még nem egyformán értelmezik a lehetőséget - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy egyes adatok szerint az előző éveknél többen jelentkeznek pedagógusképzésre, de a pálya presztízse nem túl magas továbbra sem. Fontos lenne, hogy jó képességű diákok kerüljenek be a rendszerbe, ez szolgálná mindenki érdekét. Kérték azt is, hogy a gyakorlóhelyek bővüljenek az elkövetkező években - jelezte Horváth Péter. A szakképzés átalakításáról szólva azt mondta: a bevezetés feltételeit későn alakították ki, de az érettségin végül nem volt probléma. Több módosító javaslatukat elfogadták, s kicsit javult a közismereti-szakmai tárgyak aránya is - közölte. Pósán László (Fidesz) az évente közzétett középiskolai sorrendekről szólva azt mondta: egyes kritériumok meglehetősen furcsák. Példaként említette a megszerzett középfokú nyelvvizsgák feltüntetését, miközben az emelt szintű érettségit nem veszik figyelembe. A kormánypárti politikus azt kérte, erre figyeljenek oda. Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke arra volt kíváncsi, hogy milyen szervezetekkel tudnak rendszeresen kapcsolatot tartani az oktatás szereplői közül. Horváth Péter elmondta: kapcsolatban állnak a Bolyai Társasággal, az Eötvös Társasággal, a tehetséggondozó társasággal, a testnevelők szervezetével, a kollégiumi szövetséggel, a Gimnáziumok Országos Szövetségével, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségével, határon túli magyar szakmai tömörülésekkel. Mindenkivel törekednek a szakmai együttműködésre - közölte.