Írjon nekünk

Közélet

Magyar Idők: nem térülhet meg a migránsok “ára”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Miközben a balliberális sajtó és az ellenzék egy része két éve kitartóan támadja a magyar kormány migrációs politikáját, s előszeretettel állítja szembe vele a német Willkommenskulturt, ritkán esik szó arról, hogy a berlini politika ára tízezermilliárdokban mérhető – írja a Magyar Idők.

Dömötör Csaba a napokban nyilatkozta, hogy egy-egy bevándorló havi 770 ezer forintnyi eurójába kerül a német adófizetőknek. A helyzet azonban még ennél is rosszabb – teszi hozzá a Magyar Idők a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) közelmúltban készített riportja alapján. A svájci lap összeállításából ugyanis kiderül: a kísérő nélküli fiatal migránsok esetében a ráfordítás összege ennek kétszerese, 5000 euró, azaz több mint másfél millió forint havonta. Hogy mit jelent mindez a német munkavállalókra nézve?

A 2500 eurós tétel nagyjából egy tucat átlagos kereső egyhavi adóterheinek feleltethető meg, vagy öt „szingliének” – merthogy Németországban az egyedülálló dolgozók magasabb adóosztályba tartoznak. Tizenkét német ember tehát minden hónapban kizárólag azért dolgozik, hogy egy migráns ellátást kapjon. Csak a szövetségi kormány 93,6 milliárd eurót irányzott elő a 2016 és 2020 közötti ellátási költségekre. Ez nem egészen 29 ezermilliárd forint, Magyarország durván tízhavi GDP-jének összege.

Ebben a keretben ráadásul nincsenek benne a szövetségi államok külön ráfordításai. Az NZZ azt is jelezte: illúziók már nincsenek, a migránsok foglalkoztatási rátája alacsony, számottevő javulás még évekig nem várható. Egy neves német közgazdász, Bernd Raffelhüschen az adatok alapján kiszámolta, hogy minden menekült az egész élete alatt 450 ezer euróba kerül Németországnak. Puszta illúzió tehát a nemzetgazdaságnak hasznot hajtó migráns agyonpropagált képe.

Az NZZ adatai szerint a menekültként befogadott milliós embertömegnek eddig mindössze 13 százaléka talált munkát, legtöbbjük betanított vagy segédmunkásként. Ez persze nem meglepő, hiszen a migránsok 59 százalékának nincs semmilyen végzettsége, sokan pedig analfabéták. Az imént említett összegek is csupán a jéghegy csúcsát jelentik, Németországnak ugyanis számos járulékos költséggel is kalkulálnia kell. A migránsok miatt ezrével kell rendőröket, bírókat felvenni, bővíteni kell az óvodai, iskolai férőhelyeket, és – amint arra a Robert Koch Intézet figyelmeztetett – a bevándorlók tömegei miatt jelentősen nőhetnek az egészségügyi kiadások is, főleg olyan betegségek terjedése miatt, mint az AIDS és a tuberkulózis.

A szövetségi választások előtt nem sokkal a CDU-s fejlesztési miniszter, Gerd Müller mindent összevetve 30 milliárd euróra becsülte azt az összeget, amelyet évente egymillió migránsra kénytelen fordítani az állam. Hozzátette azt is: ebből a pénzből a származási országokban sokkal nagyobb dolgokat lehetne véghez vinni. A Német Gazdasági Intézet ennél is magasabb, 50 milliárd eurós ráfordítással számol, a Kieli Gazdaságtudományi Intézet pedig 55 milliárddal.

Mindezekre figyelemmel aligha meglepő az AfD előretörése a német választásokon, ugyanakkor az is valószínű, hogy Berlinnek előbb-utóbb vagy szakítania kell az eddigi politikájával, vagy felveszi a Soros György által „humanitárius alapon” szorgalmazott hiteleket. Harmadik lehetőségként pedig továbbra is számolni kell a probléma szétterítésével, azaz a kötelező kvóták és a migránsok szétosztásának kierőszakolásával.

Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt: a magyar kormány mindent elkövet, hogy a Soros-tervet és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket ne lehessen ráerőltetni olyan országokra, amelyek ezt nem szeretnék. Hangsúlyozta: Magyarország az európai uniós tagállamok közül talán a legkövetkezetesebben képviseli az álláspontját ebben a kérdésben.

Az ország javaslatokat is tett a probléma megoldására 2015 szeptemberében, majd 2016 elején a miniszterelnök hatpontos tervben, valamint a Schengen 2.0 tervben ismertette, hogyan lehetne közös európai fellépéssel elejét venni az illegális migrációnak. Kitért arra is, hogy nemzeti konzultáció kezdődik a Soros-tervről. Létezik a terv, amelyet Soros György maga hívott így, elemeiről, részleteiről több fórumon beszélt. Látható, hogy ennek elemei hogyan köszönnek vissza azokban az intézményes vagy politikai tervekben, amelyek Brüsszelben és néhány nyugat-európai országban megjelennek.

A Soros-terv egyik sarkalatos pontja a nemzeti határok lebontása fizikai és jogi értelemben egyaránt – hívta fel a figyelmet Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rámutatott: éppen ezért rendkívül fontos az október elején kezdődő nemzeti konzultáció, mivel széles támogatással a háta mögött a kormány hatékonyabban tud fellépni a magyar emberek biztonsága érdekében Brüsszelben.

Közélet

Orbán: Készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni.

Tovább olvasom

Hírzóna

Gyermekkarácsonyra várják a családokat az Agórában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Vasárnap délelőtt fél tíztől.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rajzpályázat győzteseit hirdették ki Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az Ünnep, család, hagyomány címmel meghirdetett versenyre helyi és a szabadkai általános iskolások alkotásait várták.

Tovább olvasom

Aktuál