Írjon nekünk

Közélet

Szeged kiemelt látványossága lehetett volna

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

cof

Egy szép kastély, egy monumentális vár mindig is előkelő helyet képviselt a turisták célállomásai között. Szegeden is állt egykoron vár, amely minden bizonnyal napjainkban is növelhette volna a város turisztikai vonzerejét.

„Vár állott, most kőhalom” – az 1800-as évek végéig Szeged városa téglavárral büszkélkedett, a létesítményt azonban lebontották. Jelenleg régészek végeznek ásatásokat a Móra parkban, a vár déli kaputornyának, déli oldali bejáratának a pontos helyét kívánják meghatározni. Kutatásuk eredményesnek mutatkozik. „A vármaradvány délkeleti sarokpontját tárják fel jelenleg a régészek. Az elhelyezkedése minimális eltérést mutat az előzetes tervek alapján számítottakhoz képest. A keresett részt 2,8-3 méteres mélységben lelték meg, a munkát tovább folytatják” – ismertette Lajkó Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője.

Horváth Ferenc kandidátus, a szegedi vár történetének kutatója elmondta, jelentős turisztikai kincs lehetett volna a vár a Napfény Városában. „Közép-Európa legnagyobb téglavára állhatna most Szegeden, a turisztikai vonzereje megkérdőjelezhetetlen lenne. Úgy, mint Gyula városában, itt is az egyik kiemelt látványosságot jelenthetné a létesítmény” – emelte ki. Az 1879-es történelmi árvíz pusztítását követően Ferenc József a városnak adományozta a területet. A bontás hátterében többek között telekspekuláció, az építőanyag megszerzése, valamint a vár, mint Habsburg önkényuralmi jelkép eltüntetése állhatott. Horváth Ferenc szerint az 1881 és 1883 között véghezvitt pusztítás jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan, nemcsak a város, hanem az ország történelmi öröksége lett szegényebb általa.

Az épen maradt kastélyok és várak eszmei értéke felbecsülhetetlen. Mint arról korábban hírt adtunk, a nemzeti kastély- és várprogram keretein belül mintegy negyven létesítmény újulhat meg az elkövetkező években Magyarországon. A Dél-Alföldön a gyulai vár, a geszti Tisza-kastély, a kondorosi Batthyány-Geist-kastély és a szabadkígyósi Wenckheim-kastély szerepel a programban.

Az első ütemben szereplő 22 épület GINOP pályázati támogatási szerződését maradéktalanul megkötötték, a második ütem 17 épületének fejlesztési stratégiája már szintén elkészült, és a pályázatok elkészítése és beadása zajlik – ismertette a közelmúltban Virág Zsolt Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel. A program céljai között fogalmazták meg a műemlék-helyreállítást és az örökségmegőrzést, emellett törekednek egységes, jól értékesíthető turisztikai termékcsomagot előállítani. Utóbbi elképzelés megvalósításához kidolgozták az egységes rendszerben történő működtetés feltételeit, elkészítették a nemzeti kastély- és várlánc arculatát, valamint az ezeket egységbe foglaló Kastély- és Várkártya prototípusát. A kiírás egyéb részleteit, valamint az érintett várak és kastélyok listáját ide kattintva érhetik el.

Közlekedés

Eldőlt: december 15-étől jön az új MÁV-menetrend, de csak kísérleti jelleggel

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az új menetrend június végéig lesz érvényben.

Tovább olvasom

Hírzóna

Az OBH elnökéről és a médiatanács tagjairól is szavaz a T. Ház

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A képviselők tizenkilenc előterjesztésről döntenek.

Tovább olvasom

Egyetem

Együttműködik az SZTE és a Szegedi Keresztény Roma Kollégium

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A megállapodást december 12-én, csütörtökön szentesítik a Katolikus Házban.

Tovább olvasom

Aktuál